VIII. TERM�SZETV�DELEM - JOGSZAB�LYISMERET

"K�r�lbel�l n�gy milli�rd �ve keletkezett az �let a F�ld�n. Az ember nem eg�szen k�t milli� �ve jelent meg elõsz�r legprimit�vebb form�j�ban. A mai ember alig 30 ezer �ves. Ez alatt a viszonylag r�vid idõ alatt azonban olyan erõss� �s hatalmass� v�ltunk, hogy minden egyes �lõl�ny �s minden faj sorsa a mi kez�nkben nyugszik. Sajnos sok faj m�r �r�kre eltûnt �s nagyon sok ker�lt a kipusztul�s sz�l�re.

M�g mindig nem tudjuk, hogyan �lj�nk harm�ni�ban a term�szettel, pedig �ri�si felelõss�g nyomja a v�llunkat. Felelõsek vagyunk magunk�rt, a gyermekeink�rt, minden �lõl�ny�rt, a n�v�nyek�rt, �llatok�rt egyar�nt, vagyis az eg�sz bolyg�nk�rt.

Mindenk�pp l�pn�nk kell, mert a szavak ideje m�r lej�rt. Meg kell osztani az ismereteinket. A nyilv�noss�g el� kell t�rni �s terjeszteni kell a tapasztalatainkat, a j�kat �s a rosszakat egyar�nt, amilyen gyorsan csak lehet."

Heinrich Siedentopf n�met csillag�sz a sz�razf�ld megh�d�t�s�t�l napjainkig terjedõ mintegy 170 milli� �vet szeml�letesen egy modell�vbe sûr�tette. Eszerint a veget�ci� �s a sz�razf�ldi �llatok janu�r h�napban alakultak ki. M�rciusban ez elsõ mad�rfajok jelentek meg, m�g m�jus h�napban m�r vir�gba borultak az elsõ lombos f�k. Okt�berben jelentek meg a fõemlõs�k, november k�zep�n pedig az emberszab�s� majmok. December 30-ra fejlõd�tt ki az õsember, �s 31-�n 20.00 �rakor m�r ki is halt a Neanderv�lgyi õsember. December 31-�n 23.30-kor kezdõd�tt meg a f�ldmûvel�s �s ezt k�vetõen 23 �ra 59 perc 24 m�sodperckor - 36 m�sodperccel a jelen elõtt - "t�rt ki" az ipari forradalom.

Ebbõl l�tszik, hogy az ember az utols� m�sodpercekben mindazt felhaszn�lja, amit a term�szet ezidõ alatt elrakt�rozott: kiirtotta az erdõk jelentõs r�sz�t, kipuszt�tott t�bb, mint 200 �llatfajt, kihal�s sz�l�re sodort t�bb ezret, vegyszerekkel m�rgezte meg a talajt, a felsz�ni �s felsz�n alatti vizeket. Az evol�ci� utols� tagjak�nt megjelent homo sapiens t�rt�nete sor�n fokozatosan v�groml�ssal fenyegeti k�rnyezet�t. Az �rtelemmel b�r� ember m�g �vsz�zadokkal kor�bban is egy�tt tudott �lni a term�szettel. Bizony�t�kok erre az �kori filoz�fiai tan�t�sok, amelyekben a v�z, a tûz, a f�ld az �let alapjait k�pezõ õselemek. Tudta, hogy minden �sszef�gg, a levegõ, a v�z, a z�ldburok, ami k�r�lvesz most is minket.

A bioszf�ra egy v�gtelen�l t�r�keny �s v�kony h�rtya F�ld�nk ker�lete ment�n. Csak n�h�ny kilom�ter vastag a levegõben (atmoszf�ra), a v�zben (hidroszf�ra) �s a talajban (litoszf�ra). Ebbe a hallatlanul s�r�l�keny r�tegbe ny�lt bele az ember �gy, hogy nem sejtette, ha b�rmelyik hat�rr�teget b�ntja, a vizet, levegõt, f�ldet, visszahat az eg�sz bioszf�r�ra.

Vil�gszerte egyre n�vekvõ fontoss�g�v� v�lt az a feladat, hogy az embereket meg kell tan�tani:

• melyek a fenyegetõ vesz�lyek,
• melyek a vesz�lyes anyagok �s k�ros�t� mechanizmusok,
• mit tehet�nk a megelõz�s �rdek�ben?

T�rekedn�nk kell annak el�r�s�re, hogy a k�l�nb�zõ foglalkoz�s� �s elfoglalts�g� emberek betarts�k a korrekt k�rnyezeti viselked�s szab�lyait mind munk�jukban, mind pedig szem�lyes �letvitel�kben. A term�szetben j�r� embereknek, �gy a t�ravezetõknek is, �ri�si felelõss�g�k van a term�szet v�delme ter�n. Nem csak szeretni�k kell, henem ismerni�k is sz�ks�ges azt, felvil�gos�t�ssal, nevel�ssel elõ kell seg�teni�k embert�rsaink szeml�let�nek megv�ltoz�s�t, hogy �sszhangban tudjunk �lni a t�r�keny term�szettel.

Ez az idõszak a k�rnyezetv�delem elõt�rt�net�nek tekinthetõ. Ekkor az ember �s k�rnyezet�nek kapcsolata m�g viszonylag harmonikusnak mondhat�.

A hord�kban �lõ gyûjt�getõ �letm�dot folytat� ember csak eseti s�r�l�seket okozott a k�rnyezetben, melyet az kompenz�lni tudott.

A n�v�nytermeszt�s-sz�nt�f�ldi mûvel�sre val� �tt�r�s, az �rcek b�ny�szata �s a f�mkoh�szat valamint a k�zleked�s fejlõd�se s�lyosabb k�rnyezetterhel�st ind�tott el:

• elõsz�r v�ltoztatta meg az ember az �lõvil�g �lõhely�t,
• megkezdõd�tt az erdõk irt�sa,
• a v�dtelenn� v�l� talajt a sz�l �s a v�z elhordta, az alapkõzetig lepuszt�totta.

Salamon kir�ly idej�n 5000 km² erdõt alkottak a c�drusok. A c�druserdõk eml�t�s�vel elõsz�r Kr.e. 2500-2300 t�j�n tal�lkozunk. Ma eleny�szõ foltokat tal�lunk ugyanott.

A R�mai Birodalom vir�gkor�ban a Bagdadt�l Damaszkuszig vezetõ orsz�gutat v�gig f�k �rny�kolt�k. Ma sivatag a k�t v�ros k�z�tti �t.

Az õsi civiliz�ci�k k�rnyezetk�ros�t� hat�sa m�r tart�s, m�ig hat� v�ltoz�sokat okozott a k�rnyezetben. A hat�sok m�r region�lis szinten jelentkeztek, de m�g nem okoztak glob�lis m�retû elv�ltoz�sokat.

A n�vekvõ n�pess�g egyre ink�bb a v�rosokban koncentr�l�dott. M�r az �korban megjelentek azok a gondok, amelyek ma is k�rnyezeti probl�m�t okoznak a nagyv�rosokban: szem�tkezel�s, v�zell�t�s, szennyv�zelvezet�s, higi�niai k�rd�sek. Sz�ks�ges volt olyan megold�sok alkalmaz�sa, amelyek ma is beletartoznak a k�rnyezetv�delem eszk�zt�r�ba.

Jeruzs�lemben �s R�m�ban a gravit�ci� elv�n alapul� v�zvezet�k rendszert �p�tettek. R�ma Cloaca Maxima - az elsõ z�rt szennyv�zcsatorna, 2500 �ve folyamatosan �zemel.

Az ember �s a k�rnyezet viszonya a k�z�pkorban sem volt teljesen harmonikus: alacsony higi�niai sz�nvonal, fertõz�tt v�z, j�rv�nyok jellemezt�k. Tov�bb folytat�dott az erdõirt�s, mocsarak lecsapol�sa, amely az eredeti �kosziszt�m�k felsz�mol�s�val j�rt Az ipar fejlõd�s�vel n�vekedett a b�ny�szat �s koh�szat k�rnyezetk�ros�t� hat�sa.

A XIV. sz�zadban I. Edward angol kir�ly betiltotta Londonban a kõsz�n �get�s�t, mert k�ros hat�ssal lehet a lovagok �s fels�gek eg�szs�g�re. E korban sz�letett meg Zsigmond kir�ly erdõt�rv�nye is, amely a b�nyav�rosok k�rny�k�n szab�lyozta az erdõgazd�lkod�st. 1543-ban a szil�ziai Bunzlau v�ros �p�tette az elsõ szennyv�ztiszt�t� telepet �s v�zmûvet. A szennyvizet k�l�n ter�letre szivatty�zt�k. Ugyanakkor �j elemk�nt megjelent a v�zenergia �s sz�lenergia hasznos�t�sa .

Az ipari termel�s gyors �temû fejlõd�se (gõzg�p, sz�nt�zel�sû kaz�nok) eredm�nyezte, hogy

• a v�rosok levegõj�t k�ntartalm� f�st �s por szennyezte,
• cs�kkent a napf�nyes �r�k sz�ma (szmog),
• k�ros eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyei voltak (pl. angolk�r),
• hatalmas mennyis�gû ipari �s kommun�lis szennyv�z ker�lt a v�rosokon �tfoly� foly�kba.

1870-ben v�gezt�k az elsõ levegõszennyezetts�gi vizsg�latokat. Walesben az �tlag�letkor 43 �v volt, de a v�rosokban csup�n 28 �v!

A II. vil�gh�bor� ut�n az olaj v�lt olcs� �s bõs�ges energiaforr�ss�. Hihetetlen�l meggyorsult az iparfejleszt�s. A tudom�nyos-technikai forradalom hat�s�ra a k�rnyezeti k�rok rendk�v�l r�vid idõ alatt glob�liss� v�ltak: a levegõ �s a vizek szinte minden�tt elszennyezõdtek (pl. vegyipari szennyezõd�stõl l�ngol� Missisipi, habfelhõvel bor�tott Rajna). Eg�szs�gk�rosod�st (londoni szmog - l�gzõszervi megbeteged�sek) �s �j betegs�gek megjelen�s�t ( Minamata-k�r, Itai-Itai betegs�g ) vonta maga ut�n.

Minamat�ban az 1950-es �vekben l�tes�lt egy mûanyagokat elõ�ll�t� vegyi gy�r, mely a gy�rt�shoz kataliz�tork�nt higany tartalm� vegy�letet haszn�lt. A tiszt�tatlan szennyvizet a k�zeli tenger�b�lbe eresztett�k. A halh�sban felhalmoz�dott a higany �s m�g 15 �v m�lva is m�rgez�st okozott. Toyama v�roshoz k�zeli b�nya kadmium tartalm� szennyviz�vel �nt�zt�k a rizsf�ldeket. Mindk�t esetben a t�pl�l�kl�ncban halmoz�dott fel a m�reg, s a l�nc cs�cs�n emberhal�lt okozott.

A lakoss�g ezeket a jelens�geket sok�ig a j�l�t k�s�rõ kellemetlens�geinek tekintette, �s nem figyelt oda a tal�n v�szharangot kongat� �kol�gusok jelz�seire.

K�rnyezetv�delemrõl a mai �rtelemben csak a 60-as �vektõl besz�l�nk. B�r ez az idõszak t�rt�nelmi szempontb�l t�l r�vid, ennek ellen�re m�ly v�ltoz�sokat hozott. Sz�zadunkra jellemzõ az al�bbi folyamatok jelentõs felerõs�d�se:

• a n�pess�g n�veked�se olyan lend�letet vesz, mint m�g kor�bban soha,
  
• megn�vekszik a v�rosok sz�ma �s �tlagos m�rete, �p�t�szet�ben a beton �s a vasbeton lesz a legfontosabb �p�tõanyag. A v�rosok a k�rnyezetszennyez�s fõ forr�sai. Hullad�kuk sok m�rgezõ anyagot (neh�zf�mek, savak, mûanyagok, stb.), emberre vesz�lyes k�rokoz�t tartalmaz. A levegõ tipikus szennyezõd�sei: k�ndioxid, nitrog�n-oxidok, sz�n-monoxid, �zon, por �s korom. Saj�tos szennyezõd�se a zajszennyez�s,
• a mezõgazdas�gban nõ a vegyszerek alkalmaz�sa: mûtr�gy�k, rovar�lõszerek, gyomirt�k. Ennek k�vetkezt�ben degrad�l�dik a talaj, �tform�l�dnak a term�szetes �lõk�z�ss�gek,
• a meg nem �jul� energia- �s nyersanyagforr�sok legt�bbj�t exponenci�lis �temben akn�zza ki az emberis�g, a k�szletek kimer�lõben vannak,
• nagy �temben folyik az esõerdõk irt�sa. A FAO (az ENSZ �lelmez�si �s Mezõgazdas�gi Szervezete) szerint a tr�pusi esõerdõk �vi ter�letvesztes�ge 1987-ben egy �v alatt 175 ezer km².

A Harvard Egyetem igazgat�ja tizenh�rom �vet t�lt�tt az amaz�niai indi�nok k�r�ben. Ezalatt 24 ezer n�v�nymint�t k�ld�tt haza. Sokr�l bebizonyosodott, hogy p�tolhatatlan gy�gyszert tartalmaz.

• �j mesters�gesen elõ�ll�tott anyagok a mûanyagok t�meges m�retû gy�rt�sa �s elterjed�se a termel�s �s a fogyaszt�s minden ter�let�n.
• Mesters�ges elektrom�gneses hull�mok ( r�di�-, radar-, l�that� f�ny- ) hang �s egy�b rezg�sek terjednek a k�rnyezet�nkben a term�szetes m�rt�ket sokszorosan meghalad� mennyis�gben.
• A k�zleked�s kapacit�sa megn�vekszik. A 20. sz�zad teljesen �j k�zleked�si �gazata a l�gi k�zleked�s
• �j energiaforr�s jelenik meg az iparban (atomerõmûvek), a haditechnik�ban (atom- �s hidrog�nbomba), �s a k�zleked�sben (atommeghajt�s� tengeralattj�r�k, j�gt�rõk): a nukle�ris energia.

A fentiekben le�rt jelens�gek olyan m�rt�kû k�rnyezetszennyez�st okoznak, amelyek nemcsak az �lõ rendszereket, hanem k�zvetlen�l mag�t az embert is vesz�lyeztetik. Ma m�r nincs a F�ldnek olyan r�sze, ahol ne lenne kimutathat� a k�rnyezetbe jutott szennyezõd�s:

• A sarki j�gsapk�ban kimutatt�k az aut�k kipufog�g�zaib�l sz�rmaz� �lmot,
• A f�ldi l�gk�r magasabb r�tegeibe is feljutottak az �zonr�teg boml�s�ban szerepet j�tsz� vegy�letek,
• A l�gk�ri nukle�ris robbant�sok hossz� felez�si idejû radioakt�v izot�pokat juttatnak a k�rnyezetbe.

A lakoss�g k�rnyezeti �rz�kenys�g�ben a 60-as �vek elej�n akkor k�vetkezett be v�ltoz�s.

Az elsõ, az eg�sz F�ld�n megd�bben�st okoz� felfedez�s az volt, hogy az �ltal�nosan haszn�lt rovarirt�szerek, a kl�rozott sz�nhidrog�nek - DDT, HCH - hossz� ideig nem bomlanak le, felhalmoz�dnak, �s eg�szs�gk�rosod�st, s�lyosabb esetben r�kot okozhatnak.

A k�rnyezeti k�rok nagy gyakoris�ga �s m�ret�nek n�veked�se a k�rnyezetv�delem �gy�t egyre ink�bb belpolitikai k�rd�ss� tette.

Majd amikor vil�goss� v�lt, hogy a szennyez�s (pl. l�gk�ri mozg�sokkal, v�zfoly�sokkal terjedõ ) nem ismer hat�rokat, hogy a megold�st csak nemzetk�zi �sszefog�ssal lehet megtal�lni, akkor a k�rnyezetv�delem �gye m�r k�lpolitikai k�rd�ss� v�lt.

A glob�lis vesz�ly felismer�se �szt�n�zte Aurelio Peccei olasz k�zgazd�szt, hogy 1968-ban l�trehozza a R�mai Klubot 10 orsz�gb�l 30 taggal. Jelenleg 25 orsz�g 70 tud�sa �s k�z�leti szem�lyis�ge vesz r�szt a Klub munk�j�ban.

A Klub tev�kenys�ge rendk�v�l nagy hat�st gyakorolt a 70-es �vekben a tudom�nyos �s k�zgondolkod�sra, �s megteremtette a k�rnyezetv�delem, a glob�lis gondolkod�s tudom�nyos alapjait. Kezdem�nyez�s�kre �tfog� vizsg�latok indultak a vil�g fejlõd�s�nek �s az ezzel kapcsolatos k�rnyezeti probl�m�knak a felt�r�s�ra.

1969-ben U Thant ENSZ fõtitk�r felh�v�ssal fordult a tag�llamokhoz. Besz�d�ben kifejtette, hogy az emberis�g t�rt�nete sor�n elõsz�r ker�lt olyan helyzetbe, hogy l�t�t v�ls�g fenyegeti, a k�rnyezet v�ls�ga, amely al�l egyetlen nemzet sem vonhatja ki mag�t.

A felh�v�s hat�s�ra 1972-ben Stockholmban �sszeh�vt�k az ENSZ K�rnyezetv�delmi Vil�gkonferenci�t. Ettõl kezdve a k�rnyezetv�delem m�r tart�san a vil�gpolitika r�sz�v� v�lt.

A stockholmi konferencia m�rf�ldkõ volt a k�rnyezetv�delem t�rt�net�ben. Hat�rozatai alapj�n a 70-es �vek eredm�nyeik�nt k�nyvelhetõk el:

• A k�rnyezetv�delem az �rdeklõd�s homlokter�be ker�lt �s hivatalos elismer�st nyert,
• A tiszta k�rnyezethez val� jog sok orsz�g alkotm�ny�nak r�sz�v� v�lt (Haz�nkban 1972-ben ),
• Szinte minden orsz�g l�trehozta k�rnyezetv�delmi szervezeteit, megalkotta k�rnyezetv�delmi t�rv�nyeit. (Haz�nkban: 1976. �vi II. t�rv�ny; 1977 - a k�rnyezetv�delmi feladatok ell�t�s�ra megalakult az Orsz�gos K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Hivatal),
• L�trej�tt a k�rnyezetv�delem nemzetk�zi szervezete (UNEP - Egyes�lt Nemzetek K�rnyezetv�delmi Programja C�lja: az ENSZ szakos�tott szervezetein (UNESCO, FAO, WHO stb.) bel�l v�grehajtand� k�rnyezetv�delmi programok koordin�l�sa, a vil�g k�rnyezetv�delmi helyzet�nek figyelemmel k�s�r�se, a tag�llamok inform�ci�kkal t�rt�nõ ell�t�sa,
• T�bb nemzetk�zi meg�llapod�s sz�letett pld.:
  • Londoni Egyezm�ny - a tengerek szennyez�s�nek korl�toz�s�t szolg�lja
  • Washingtoni Egyezm�ny - a vesz�lyeztetett vadon �lõ n�v�ny �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�rõl

�sszess�g�ben : a roml�si folyamatot nem siker�lt meg�ll�tani �s a glob�lis probl�m�kra (savasod�s, �vegh�zhat�s, �zonlyuk stb. ) vonatkoz� elõrejelz�sek sorra igazol�st nyertek.

A 80-as �veket az ember �ltal okozott k�rnyezeti katasztr�fasorozatok jellemzik. T�bb olyan s�lyos trag�di�t okoz� ipari balesetet ismer�nk, melyek sok ember �let�t k�vetelt�k �s j�v�tehetetlen k�rokat okoztak a k�rnyezetben is.

A Sandoz c�g B�zel melletti �zem�nek kigyullad�sa azzal j�rt, hogy hossz� idõre elszennyezte az eg�sz Rajn�t.

A 800 ezer lakos� indiai Bhopalban egy n�v�nyv�dõszereket gy�rt� �zembõl ki�raml� m�rgezõ g�z ( metil-izocian�t) t�bb, mint 2500 ember hal�l�t okozta �s sokan megvakultak.( A v�rost a " vakok v�ros�nak is nevezt�k.)

A sorozatok betetõz�se a csernobili katasztr�fa volt. 1986. �prilis 26-�n a csernobili atomerõmûben bek�vetkezett robban�s k�zvetlen kiv�lt� oka felelõtlen emberi beavatkoz�s volt. Az ir�ny�t� szem�lyzet enged�ly n�lk�l v�gzett k�s�rletet, amelynek sor�n kikapcsolt�k a biztons�gi berendez�st. A robban�st k�vetõen tûz keletkezett, �s annak elolt�s�ig, a legs�rgõsebb int�zked�sek megt�tel�ig eltelt 10 napon kereszt�l a vesz�lyes sug�rz� anyagok - ur�nium, plut�nium, j�d-131, c�zium-137 - t�mege ker�lt a l�gt�rbe. A radioakt�v felhõben l�võ sug�rz� r�szecsk�k a l�gk�ri �raml�soknak k�sz�nhetõen eljutottak �szak- �s Kelet-Eur�pa jelentõs r�sz�re. A k�sõbbiek sor�n a nukle�ris csapad�k nyomait azonos�tott�k az USA, Jap�n, de m�g Braz�lia egyes ter�letein is. A nukle�ris baleset mintegy 3,7 milli� ember �letk�r�lm�nyeit �rintette. A szennyezetts�g hozz�vetõlegesen 30 ezer km²-nyi ter�leten jelenleg is meglehetõsen magas. Az erõmû n�h�ny kilom�teres k�rzet�ben mut�ci�kat tapasztaltak a n�v�ny-�s �llatvil�gban.

Mindez sz�ks�gess� tette a k�rnyezetv�delmi kutat�sok fokoz�s�t. 1983-ban az ENSZ k�zgyûl�s�n megalakult a K�rnyezet �s Fejleszt�s Vil�gbizotts�g. A Bizotts�g f�ggetlen test�let, amely kapcsolatban �ll a tag�llamok korm�nyaival �s az ENSZ szervezeteivel, de ugyanakkor nem tartozik ir�ny�t�suk al�.

A Bizotts�g megb�zat�sa h�rom c�lt jel�lt meg:

• Meg kell vizsg�lni a k�rnyezetv�delem �s a fejleszt�s k�rd�seit, �s javaslatot kell tenni egy�ttes kezel�s�kre,
• javaslatokat kell kidolgozni �j nemzetk�zi egy�ttmûk�d�si form�kra,
• erõs�teni kell mag�nszem�lyek, �nk�ntes szervezetek, v�llalatok, int�zetek �s korm�nyok meg�rt�s�t �s akci�k�szs�g�t a k�rnyezetv�delem �gye ir�nt.

A Bizotts�g " K�z�s J�võnk " c�mmel �sszefoglal� jelent�st k�sz�tett munk�j�nak legfontosabb eredm�nyeirõl, mely nem m�s, mint a Fenntarthat� �s harmonikus fejlõd�s strat�gi�ja.

"A harmonikus fejlõd�s a fejlõd�s olyan form�ja, amely a jelen ig�nyeinek kiel�g�t�se mellett nem fosztja meg a j�võ gener�ci�it saj�t sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�nek lehetõs�g�tõl."

"Ahhoz, hogy sikeresen l�pj�nk a glob�lis probl�m�k megold�s�ban, gondolkod�sm�dunkat kell megv�ltoztatnunk, �j erk�lcs- �s �rt�krendet kell teremten�nk, �s nyilv�nval�an v�ltoztatnunk kell eddigi magatart�sunkon."

Hogy a k�rnyezetben bel�that� idõn bel�l javul�s k�vetkezz�k be, nemzetkõzi egyezm�nyek sz�lettek, amelyek nem k�v�ns�glist�k, hanem meghat�rozott idõre konkr�t feladatok megold�s�t k�vetelik meg az al��r�kt�l.

• 1985 Helsinki - S0₂ egyezm�ny: 1993-ig 30 %-kal cs�kkentik a k�n-dioxid kibocs�t�st az 1980-as szinthez viszony�tva,
• 1985 B�cs - �zonr�teg v�delm�rõl,
• 1987 - Montreal - az �zonk�ros�t� anyagok konkr�tabb szab�lyoz�sa. 1998-ig a kl�rozott-flu�rozott sz�nhidrog�nek (CFC) termel�s�t az 1986-os kibocs�t�si szint 50 %-�ra cs�kkentik. 2000-ig a CFC vegy�letek termel�s�t �s felhaszn�l�s�t meg kell sz�ntetni.,
• 1988 - NOx egyezm�ny- Sz�fia - az 1994-es kibocs�t�s nem haladhatja meg az 1987-es szintet,
• 1992 - ENSZ �ghajlatv�ltoz�si Keretegyezm�ny (C0₂ egyezm�ny) - New York: a kibocs�t�s 2000-ig ne haladja meg az 1990-es szintet,
• B�zeli egyezm�ny - a hullad�kok nemzetk�zi sz�ll�t�s�t szab�lyozza.

1992-ben Ri� de Janeir�ban tartott�k az ENSZ K�rnyezet- �s Fejlõd�s Vil�gkonferenci�t, amelyen 5 dokumentum megvitat�s�ra ker�lt sor:

• Agenda 21 ( feladatok a XXI. sz�zadra )
• Ri�i nyilatkozat a K�rnyezetrõl �s Fejlõd�srõl
• Egyezm�ny a Biol�giai Sokf�les�grõl
• Keretegyezm�ny az �ghajlatv�ltoz�sr�l
• Nyilatkozat az Erdõkrõl Elvek �s Fejlõd�s

A Ri�ban al��rt dokumentumok ink�bb �ltal�nos jellegûek, k�telezõ elõ�r�st nem tartalmaznak, m�gis egyfajta k�telezetts�get fogalmaznak meg a j�võre vonatkoz�an. Ezek ut�n a korm�nyok m�r nem tehetik meg, hogy a k�rnyezetv�delem k�rd�seivel �rdemben ne foglalkozzanak.

"Ha hossz� t�von �letk�pes t�rsadalmat akarunk, mindny�juknak cselekedn�nk kell!"

Az ember term�szetk�ros�t� tev�kenys�g�t k�t fõ csoportra lehet osztani:

1. a szennyez�s,
2. a term�szeti javak m�rt�ktelen kiakn�z�sa.

Ezeken bel�l:

1/a. levegõszennyez�s,
ipar,
k�zleked�s,
h�ztart�s (pl. fût�s, sz�r�palackok)

1/b. v�zszennyez�s,
tiszt�tatlan szennyvizek (pl. Budapest),
olaj (pl. kuwaiti v�ls�g),
vegyianyagok (iv�v�z nitr�tosod�s 25%)

1/c. talajszennyez�s, (savas esõk® talaj elsavanyosod�sa)
ipari (Miskolc mellett a higany elsziv�rg�s, �lom akkumul�torok),
mezõgazdas�gi (mûtr�gy�k, rovarirt� �s n�v�nyv�dõ szerek)

1/d. zajszennyez�s,

1/e. sug�rszennyez�s, (pl. Csernobil)

2/a. esõerdõk kitermel�se (pl. Amazonas)

2/b. k�lsz�ni fejt�sek (pl. B�lkõ, Sz�rsomly�, Nasz�ly)

2/c. m�lys�gi b�ny�szat (Tapolcai tavasbarlang, karsztv�z kiszivatty�z�s)

2/d. karsztv�z kiszivatty�z�s iv�v�zell�t�shoz (Budapesten napi 5 milli� liter)

A vil�gon a term�szetv�delem kezdete a Yellowstone park megalap�t�s�ra tehetõ, 1872-re. F�ld�nk�n k�zel 2000 nemzeti park, ill. rezerv�tum tal�lhat� meg, melyek az ENSZ nyilv�ntart�s�ban szerepelnek. Magyarorsz�gon jelenleg az orsz�g ter�let�nek 8,9%-a v�dett.

Az elsõ term�szetv�delmi jellegû tv. az 1879. �vi XXXI. tc. volt, mely az erdõv�delemrõl sz�lt. Megalkot�i a kor kiv�l� erd�szei Diwald Adolf, W�gner K�roly �s Bedõ Albert voltak. Inspir�ci�t ezen tv. megalkot�s�ra az 1879. m�rcius 11-i szegedi �rv�z adta, melyet a m�ramarosi, beregi, ungi havasokban v�gzett m�rt�ktelen fakitermel�s okozott (talajer�zi�). Hi�nyoss�ga volt, hogy csak a k�t�tt birtokokra terjedt ki a hat�lya, a szabadforgalm� erdõkre nem. Ennek k�vetkezt�ben negyven �v alatt 403,000 katasztr�lis hold erdõ tûnt el.

A k�vetkezõ erdõt�rv�nyt 1935-ben fogadt�k el, amelyben elõsz�r szerepelt a term�szetv�delem is. Megalkot�ja Ka�n K�roly volt. Felmer�lt a turistas�g bevon�sa is a term�szetv�delembe, de ez sajnos csak terv maradt. Ekkor m�g fõleg az erd�szeti szeml�let uralkodott, mert a v�delem al� ker�lt ter�letek szinte kiv�tel n�lk�l erdõk voltak. Az elsõ term�szetv�delmi ter�lett� a debreceni nagyerdõ v�lt. 1950. �s 1960. k�z�tt legink�bb mad�rv�delmi c�l� int�zked�sek t�rt�ntek. �gy lett v�dett a szegedi Feh�r-t�, Kis-Balaton, Velence, Sas-�r, Kardosk�t.

1961-ben sz�letett meg a harmadik erdõt�rv�ny. Egy�ttal l�trehozt�k az Orsz�gos Term�szetv�delmi Hivatalt, orsz�gos hat�sk�rrel. Ezzel kiv�lt a term�szetv�delem az erd�szeti ir�ny�t�s al�l. V�delem al� ker�lt az orsz�g ter�let�nek 4.5%-a, melybõl az erdõk ar�nya 51% volt. L�trej�ttek a nemzeti parkok �s t�jv�delmi k�rzetek. �j szeml�let alakult ki, amely m�r kiterjedt a n�v�ny �s �llatvil�g �lõhelyeinek v�delm�re, valamint term�szeti �s kult�rt�rt�neti eml�kekre is.

1971-ben sz�tv�lt az elsõfok� term�szetv�delmi hat�s�gi jogk�r. Az orsz�gos jelentõs�gû ter�letek tov�bbra is az OTvH kezel�s�ben maradtak, m�g a kisebb jelentõs�gû helyi �rt�kek v�delme a tan�csok hat�sk�r�be ker�lt.

1976-ban megalkott�k a k�rnyezetv�delmi t�rv�nyt, melynek nyom�n az OTvH tev�kenys�ge kibõv�lt a k�rnyezetv�delemmel. A neve is megv�ltozott: Orsz�gos K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Hivatalra. Ezzel a term�szetv�delem a t�bbi szakter�let mell� kapott besorol�st (f�ldv�delem, v�zv�delem, levegõtisztas�gv�delem, csendv�delem). K�zvetlen�l a Korm�ny al� rendelt fõhat�s�gk�nt mûk�d�tt.

1982-ben �j term�szetv�delmi t�rv�nyt fogadtak el. Ez alapjaiban r��p�lt az elõzõ t�rv�nyre, de jelentõs v�ltoz�sokat is tartalmazott.

• L�trehozt�k a term�szetv�delmi õrs�get, melynek tagjait hat�s�gi jogk�rrel ruh�zt�k fel.
• Egy�ttmûk�d�si meg�llapod�st k�t�ttek t�rsadalmi szervezetek az OKTH-val, �gy a T�rsadalmi Erdei Szolg�lat is, a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let, stb.
• Lehetõs�g ny�lt term�szetv�delmi b�rs�g kiszab�s�ra, mely 20 eFt-t�l 100 eFt-ig terjedt hekt�ronk�nt.

B�r ennek a t�rv�nynek nem mindig siker�lt �rv�nyt szerezni, mert mindent a termel�s m�tosz�nak rendeltek al�, �gy a term�szetv�delmet is.

1987. december 16-�n az Orsz�ggyûl�s a K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Hivatal, valamint az Orsz�gos V�z�gyi Hivatal �sszevon�s�val l�trehozta a K�rnyezetv�delmi �s V�zgazd�lkod�si Miniszt�riumot.

1996-ban fogadta el az orsz�ggyûl�s a leg�jabb term�szetv�delmi t�rv�nyt, amely m�r megfelel a nemzetk�zi elv�r�soknak. Term�szetesen ez a t�rv�ny �nmag�ban nem el�gs�ges c�lj�nak megval�s�t�s�hoz, hiszen sz�mos kapcsol�d� t�rv�nyt, korm�nyhat�rozatot �s miniszteri szintû rendeletet kellett megalkotni, m�dos�tani. Ettõl a t�rv�nytõl nem v�laszthat� el az erdõt�rv�ny, valamint a vadgazd�lkod�sr�l, vad�szatr�l sz�l� t�rv�ny sem, hiszen ezek egym�sba �tny�l� jogszab�lyi ter�letek.

A k�vetkezõ fejezetekben kivonatosan ismertet�sre ker�l a term�szetv�delem jelenlegi helyzete, a h�rom t�rv�ny fõbb, l�nyegi elemei, melyek ismerete elengedhetetlen a t�ravezetõk sz�m�ra.

Az 1990-es �vek k�zep�n jelentõs elõrel�p�s t�rt�nt haz�nkban a term�szetv�delem ter�n. K�zel f�l �vtizedes elõk�sz�t�s ut�n t�bb t�rv�ny, rendelet, jogszab�ly jelent meg e t�m�ban. Kidolgoz�sra ker�lt a Nemzeti Term�szetv�delmi Alapterv is. �jj� alakult a term�szetv�delem szervezete.

Magyarorsz�gon az �llami term�szetv�delmi feladatokat a K�rnyezetv�delmi Miniszt�rium (K�M) �s term�szetv�delmi ter�leti szervei, a nemzeti park igazgat�s�gok, valamint a K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Fõfel�gyelõs�g l�tj�k el. Haz�nkat 12 k�rnyezetv�delmi fel�gyelõs�gre, valamint 9 nemzeti park igazgat�s�gra osztott�k fel. Ut�bbiak �s sz�khely�k a k�vetkezõk (ABC sorrendben):

• Aggteleki Nemzeti Park Igazgat�s�g (ANPI), J�svafõ;
• Balatonfelvid�ki Nemzeti Park Igazgat�s�g (BfNPI), Veszpr�m;
• B�kki Nemzeti Park Igazgat�s�g (BNPI), Eger;
• Duna-Dr�va Nemzeti Park Igazgat�s�g (DDNPI), P�cs;
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat�s�g (DINPI), Budapest;
• Fertõ-Hans�g Nemzeti Park Igazgat�s�g (FHNPI), Sarr�d;
• Hortob�gyi Nemzeti Park Igazgat�s�g (HNPI), Debrecen;
• Kiskuns�gi Nemzeti Park Igazgat�s�g (KNPI), Kecskem�t;
• K�r�s-Maros Nemzeti Park Igazgat�s�g (KMNPI), Szarvas.

Az igazgat�s�gok kialak�t�sa az ANPI kiv�tel�vel a megyei k�zigazgat�si hat�rokhoz igazodik, ahol azonban megyehat�r szeli �t a v�dett term�szeti ter�letet, ott az ahhoz az igazgat�s�ghoz tartozik, ahova a nagyobb ter�let esik. Az igazgat�s�gok elnevez�se a legrangosabbnak mondhat� term�szetv�delmi kateg�ri�ban levõ v�dett term�szeti ter�letrõl, az illet�kess�gi ter�let�n levõ nemzeti parkr�l t�rt�nt.

A nemzeti park igazgat�s�gok olyan, term�szetv�delmi kezel�si feladatokat ell�t� szervek, amelyek egyben elsõ fok� term�szetv�delmi hat�s�gk�nt �s term�szetv�delmi szab�lys�rt�si hat�s�gk�nt is funkcion�lnak, valamint Term�szetv�delmi Õrszolg�latot mûk�dtetnek.

A m�sodfok� term�szetv�delmi hat�s�g a K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Fõfel�gyelõs�g.

A term�szetv�delem legfelsõ szakmai ir�ny�t� szervezete a K�rnyezetv�delmi Miniszt�rium Term�szetv�delmi Hivatala. A K�M Term�szetv�delmi Hivatala a miniszt�rium szakmai blokkja, fõoszt�ly feletti - helyettes �llamtitk�r �ltal vezetett - szervezeti egys�ge. A K�M szakmai h�tt�rint�zm�nye a K�rnyezetgazd�lkod�si Int�zet (KGI), amelynek szervezet�ben az �llami term�szetv�delmi feladatok ell�t�s�t seg�tõ Term�szetv�delmi Szolg�lat mûk�dik.

A t�rv�ny lehetõv� teszi a telep�l�si - fõv�rosban a fõv�rosi �nkorm�nyzatok sz�m�ra a helyi jelentõs�gû v�dett term�szeti ter�letek v�delme �rdek�ben �nkorm�nyzati term�szetv�delmi õr alkalmaz�s�t, illetve �nkorm�nyzati term�szetv�delmi õrszolg�lat mûk�dtet�s�t.

A term�szetv�delmi õrszolg�latok feladatainak nagys�grendj�re jellemzõ, hogy Magyarorsz�gon (az 1998. j�niusi adatok szerint �s kerek�tve) �sszesen 827 000 ha ter�let �ll term�szetv�delmi oltalom alatt, ebbõl 791 000 ha orsz�gos jelentõs�gû v�dett term�szeti ter�let, 36 000 ha pedig �nkorm�nyzatok �ltal v�dett, helyi jelentõs�gû v�dett term�szeti ter�let. A nemzeti park igazgat�s�gok keret�ben mûk�dõ term�szetv�delmi õrszolg�latok �sszl�tsz�ma jelenleg 180 fõ, �gy 1 fõ term�szetv�delmi õrre �tlagosan 4 400 ha v�dett term�szeti ter�let jut. Ez meglehetõsen kedvezõtlen ar�nyt jelent ann�l is ink�bb, mert az õrszolg�latok mûk�d�se a k�zelj�võben kijel�l�sre ker�lõ term�szeti ter�letekre is kiterjed majd. A term�szetv�delmi õrszolg�latok l�tsz�m�nak n�vel�se (�sszesen legal�bb 300 - 350 fõre) az elk�vetkezendõ 4 �v egyik fontos feladata.

Az elm�lt �vtizedek t�rv�nyei m�s �s m�s felfog�sban k�zel�tett�k meg a term�szetv�delmet. Kezdetekben csak egyedeket v�dett, majd k�sõbb fõleg ter�letek v�delm�vel pr�b�lta a term�szetv�delmet biztos�tani haz�nkban. A jelenlegi szab�lyoz�s m�r kettõs feladatot l�t el, mely igazodik a nemzetk�zi elv�r�sokhoz is.

De elõbb ismerkedj�nk meg n�h�ny alapfogalommal. Elsõnek meg kell hat�roznunk mi a k�l�nbs�g a k�rnyezet- �s a term�szetv�delem k�z�tt.

A k�rnyezetv�delem az a tev�kenys�g, amelyet a term�szetes �s a mesters�ges k�rnyezet v�delme �rdek�ben az ember �ltal okozott szennyezõ �rtalmakkal (levegõszennyez�s, v�z- �s talajszennyez�s, zaj, sug�rz�s stb.) szemben folytatunk.

A term�szetv�delem a term�szet, az �lõ �s az �lettelen term�szeti �rt�kek, valamint a term�szeti ter�letek meg�v�s�t, hossz� t�v� fenntart�s�t jelenti.

A term�szetv�delem elv�bõl fakad�an a term�szeti �rt�kek �s a term�szeti ter�letek, v�delm�t nem lehet kiz�r�lag a jogszab�lyok alapj�n v�dett� nyilv�n�tott objektumokra (pl. fajokra, �lõhelyekre) korl�tozni, hanem azok term�szeti rendszereit, biol�giai sokf�les�geit a hozz�juk tartoz� v�dõ�vezetekkel, indokolt esetben eg�sz term�szetes t�jakat, azok �kol�giai potenci�lj�val egy�tt kell v�delemben r�szes�teni. Ennek megfelelõen a term�szet v�delme k�r�ben meg kell k�l�nb�ztetni egym�st�l a term�szet �ltal�nos v�delm�t, amely kiterjed valamennyi term�szeti �rt�kre �s ter�letre, m�sfelõl a hagyom�nyos term�szetv�delmet, amely a k�l�n jogszab�llyal kiemelt v�delemben r�szes�tett term�szeti �rt�keket �s f�ldter�leteket foglalja mag�ban.

Az �ltal�nos term�szetv�delem t�rgyai a term�szeti �rt�kek �s a term�szeti ter�letek. Term�szeti �rt�k alatt �rtj�k a term�szeti erõforr�st, az �lõvil�g �s a fennmarad�s�hoz sz�ks�ges �lettelen k�rnyezet�t, valamint a term�szeti erõforr�snak nem minõs�lõ k�rnyezeti elemet, bele�rtve a v�dett term�szeti �rt�ket is. Term�szeti ter�let valamennyi olyan f�ldter�let, amelyet elsõsorban term�szetes vagy term�szetk�zeli �llapotok jellemeznek. Term�szetk�zeli �llapot� az az �lõhely, t�j, �letk�z�ss�g, amelynek kialakul�s�ra az ember csak csek�ly m�rt�kben hatott, a benne lej�tsz�d� folyamatokat t�bbs�g�kben az �nszab�lyoz�s jellemzi, �s k�zvetlen emberi beavatkoz�s n�lk�l is fennmaradnak.

Az �ltal�nos term�szetv�delem teh�t minden term�szeti �rt�kre �s term�szeti ter�letre kiterjed, �s mag�ban foglalja a t�jv�delmet, a vadon �lõ �lõvil�g (�lõ szervezetek) �ltal�nos v�delm�t, az �lõhelyek �ltal�nos v�delm�t, a f�ldtani term�szeti �rt�kek �ltal�nos v�delm�t, valamint a term�szeti ter�letek v�delm�t.

A term�szeti ter�letek �s �rt�kek kiemelt oltalma, vagyis a hagyom�nyos (szûkebb �rtelemben vett) term�szetv�delem a v�dett� nyilv�n�t�son alapul. A hagyom�nyos term�szetv�delem a kiemelt oltalomra �rdemes �lõ vagy �lettelen term�szeti �rt�kek �s term�szeti ter�letek felt�r�s�t, v�dett� nyilv�n�t�s�t, meg�v�s�t, fenntart�s�t illetve helyre�ll�t�s�t, valamint bemutat�s�t foglalja mag�ba. A hagyom�nyos (kiemelt v�delmet biztos�t�) term�szetv�delem t�rgyai teh�t a v�dett term�szeti �rt�kek (m�s n�ven term�szetv�delmi �rt�kek), valamint a v�dett term�szeti ter�letek.

Mind a k�t esetben a term�szetv�delem lehet ter�lethez k�t�tt, vagy ter�let n�lk�li.

A term�szetv�delem t�rgyai a klasszikus csoportos�t�s szerint lehetnek:

• f�ldtani �rt�kek (pl. barlang, �sv�nyok �s õsmaradv�nyok, kunhalom),
• v�ztani �r�kek (pl. forr�s, l�p, v�znyelõ, t�, v�zes�s),
• n�v�nytani �rt�kek (n�v�nyfajok, n�v�nyt�rsul�sok, gombafajok),
• �llattani �rt�kek (emlõs�k, madarak, h�llõk, k�t�ltûek, halak, gerinctelenek, h�zi�llatok),
• t�jk�pi �rt�kek,
• kult�rt�rt�neti �rt�kek (pl. t�rt�nelmi eml�khely, n�prajzi �rt�kek, mûeml�ki k�rnyezet),
• term�szeti ter�letek, �lõhelyek.

Az 1998. j�niusi adatok szerint haz�nkban 9 nemzeti park, 37 t�jv�delmi k�rzet, 145 (orsz�gos jelentõs�gû) term�szetv�delmi ter�let �s 1 (orsz�gos jelentõs�gû) term�szeti eml�k van, 791 000 ha �sszes kiterjed�ssel, melybõl 109 000 ha fokozottan v�dett. Ezen orsz�gos jelentõs�gû v�dett term�szeti ter�letek 47 %-a erdõ, 26 %-a gyep, 12 %-a pedig sz�nt�ter�let. A helyi jelentõs�gû v�dett term�szeti ter�letek �sszes kiterjed�se 36 000 ha. Magyarorsz�g ter�let�nek �gy �sszesen 8,9 %-a �ll term�szetv�delmi oltalom alatt.

A ter�let n�lk�l v�dett term�szeti �rt�kek k�z�l a term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� n�v�nyfajok sz�ma 516, ebbõl fokozottan v�dett 52, a term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� �llatfajok sz�ma 855, ebbõl fokozottan v�dett 84, a v�delem alatt �ll� barlangok sz�ma 3341, melybõl fokozottan v�dett 125.

A v�dett� nyilv�n�t�st orsz�gos jelentõs�gû ter�let eset�n a miniszter, helyi jelentõs�gû ter�let eset�n a telep�l�si �nkorm�nyzat v�gzi. A t�rv�ny lehetõs�get biztos�t arra, hogy v�dett� nyilv�n�t�sra javaslatot b�rki tehessen, term�szetesen megfelelõ indokl�ssal.

A v�dett term�szeti ter�let a v�delem kiterjedts�g�nek, c�lj�nak, hazai �s nemzetk�zi jelentõs�g�nek megfelelõen t�bbf�le fokozatot �rhet el. �gy lehet:

• nemzeti park,
• t�jv�delmi k�rzet,
• term�szetv�delmi ter�let,
• term�szeti eml�k.

Nemzeti park: az orsz�g jellegzetes, term�szeti adotts�gaiban l�nyegesen meg nem v�ltoztatott olyan nagyobb kiterjed�sû ter�lete, melynek elsõdleges rendeltet�se a k�l�nleges jelentõs�gû, term�szetes n�v�ny- �s �llattani, f�ldtani, v�ztani, t�jk�pi �s kult�rt�rt�neti �rt�kek v�delme, a biol�giai sokf�les�g �s term�szeti rendszerek zavartalan mûk�d�s�nek fenntart�sa, az oktat�s, a tudom�nyos kutat�s �s a fel�d�l�s elõseg�t�s�re.

T�jv�delmi k�rzet: az orsz�g jellegzetes term�szeti, t�jk�pi adotts�gokban gazdag nagyobb, �ltal�ban �sszef�ggõ ter�lete, t�jr�szlete, ahol az ember �s term�szet k�lcs�nhat�sa eszt�tikai, kultur�lis �s term�szeti szempontb�l j�l megk�l�nb�ztethetõ jelleget alak�tott ki �s elsõdleges rendeltet�se a t�jk�pi �s a term�szeti �rt�kek megõrz�se.

Term�szetv�delmi ter�let: az orsz�g jellegzetes �s k�l�nleges term�szeti �rt�kekben gazdag, kisebb �sszef�ggõ ter�lete, amelynek elsõdleges rendeltet�se egy vagy t�bb term�szeti �rt�k, illetve ezek �sszef�ggõ rendszer�nek v�delme.

Term�szeti eml�k: valamely k�l�nlegesen jelentõs egyedi term�szeti �rt�k, k�pzõdm�ny �s annak v�delm�t szolg�l� ter�let.

Nemzeti park, t�jv�delmi k�rzet l�tes�t�s�re kiz�r�lag a miniszter jogosult. Az elsõ h�rom kateg�ri�ba tartoz� ter�leteket, vagy azok egy r�sz�t kiemelt v�delmet jelentõ bioszf�ra-rezerv�tumm� nyilv�n�thatj�k.

A v�dett term�szeti ter�letek a fenti kateg�ri�kon k�v�l tov�bbi v�detts�gi szigor�t�st is kaphatnak, amennyiben annak sz�ks�gess�ge indokolt. Lakott telep�l�sek k�zel�ben v�dõs�vot, �tk�zõ z�n�t l�tes�tenek a k�l�n�sen v�dett ter�let �s a telep�l�s k�z�tt. Ez a v�dõ�vezet nem mindig r�sze a v�dett ter�letnek. Ezt a v�dõ�vezetet a terepen nem jel�lik. A kiemelt v�detts�get ig�nylõ term�szeti �vezetet azonban fokozottan v�dett ter�lett� nyilv�n�thatj�k.

Fokozott v�delmet �lvez a nemzeti park term�szeti �vezete, a bioszf�ra-rezerv�tum magter�lete, tov�bb� az erdõrezerv�tum magter�lete.

A t�rv�ny elõ�rja a term�szet v�delm�vel kapcsolatos ismeretek oktat�s�t is. Az ismeretterjeszt�s, oktat�s, tudom�nyos kutat�s �s az idegenforgalom r�szek�nt a v�dett term�szeti ter�letek l�togat�s�nak lehetõs�g�t a bemutat�sra alkalmas ter�leteken �s a v�detts�g �rdekeivel �sszhangban biztos�tani kell. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy a v�dett ter�leteket korl�tlanul lehet l�togatni, hiszen ez nagy m�rt�kben zavarhatja az ottani �lõvil�got, rong�lhatja a felsz�ni k�pzõdm�nyeket �s szennyezheti a talajt, a levegõt �s a vizeket. Ez�rt a v�dett ter�leteket �vezetekre oszthatj�k.

A v�dett term�szeti ter�letek l�togathat�s�g szerint lehetnek:

• szabadon l�togathat�k,
• korl�tozottan l�togathat�k (t�rben, idõben, l�tsz�mban) �s
• z�rt ter�letek (csak kutat�k sz�m�ra).

Ezekre j� p�lda a Kiskuns�gi Nemzeti Park kilenc r�szbõl �ll� ter�lete, ahol a bugaci pusztai vil�got bemutat� B�cs-Bugac bemutat�ter�let a jelzett turistautakon szabadon l�togathat�, megtekinthetõ a puszta �lõvil�g�t bemutat� ki�ll�t�s �s a l�tart�s �rdekes lovasbemutat�val fûszerezve, m�g a miklapusztai ter�let csak enged�llyel �s szakvezetõvel l�togathat�.

Mint m�r az elõzõekben ismertetett�k, haz�nk kilenc term�szetv�delmi r�gi�ra oszlik. Az elsõ nemzeti parkot 1973-ban hozt�k l�tre. Az az�ta eltelt idõszakban a nemzeti parkok kezdeti 75 ezer ha ter�lete m�ra 827 ezer ha-ra bõv�lt.

Al�bbiakban igen r�viden, legink�bb csak t�j�koztat� jelleggel ismertetj�k a v�dett term�szeti ter�leteket, hiszen jelen jegyzetnek nem feladata a t�bb k�tetre r�g� szakirodalom t�rgyal�sa. Aki bõvebbet k�v�n tudni minderrõl, t�j�koz�dhat az igazgat�s�gokon, melyek c�meit is megadjuk. A v�dett ter�letek list�ja a jegyzet v�g�n tal�lhat�, mely jelen jegyzet kiad�sakor m�g nem teljes.

Alap�t�si �ve: 1973.

A Hortob�gyi Nemzeti Park Igazgat�s�g mûk�d�si ter�lete Hajd�-Bihar-, J�sz-Nagykun-Szolnok-, �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szelet�t foglalja mag�ba.

1100 n�gyzetkilom�ternyi v�dett ter�let�re az alf�ldi �lõhelyt�pusok v�ltozatoss�ga jellemzõ, sõt m�g k�t val�di heggyel is b�szk�lkedhet: az �K-i K�rp�tok elõter�ben l�võ Kaszonyi-, illetve a Tarpai heggyel. Term�szetv�delmi kezel�s�ben tal�lhat� a K�z�p-Eur�pa legnagyobb f�ves puszt�j�n l�trehozott Hortob�gyi Nemzeti Park, h�rom t�jv�delmi k�rzet �s 19 �n�ll� term�szetv�delmi ter�let. A nemzeti park 1999. december 1. �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze.

Hortob�gyi Nemzeti Park Igazgat�s�g:
4024 Debrecen, Sumen u. 2.
T: (52) 349-922, 349-482, Fax: (52) 410-645

Magyarorsz�g egyik legjellegzetesebb f�ldrajzi t�rs�ge a Duna-Tisza k�ze. Az itt tal�lhat� term�szeti �rt�kek meg�v�s�t a - haz�nkban m�sodikk�nt, 1975-ben megalakult - Kiskuns�gi Nemzeti Park Igazgat�s�ga l�tja el. A v�dett ter�letek �sszkiterjed�se 75 620 hekt�r, melybõl 48 198 a kilenc k�l�n�ll� egys�gbõl �ll� Kiskuns�gi Nemzeti Park (KNP), m�g a fennmarad� r�szt a t�jv�delmi k�rzetek (TK) �s term�szetv�delmi ter�letek (TT) teszik ki.

A v�dett ter�letek az al�bbi n�gy t�jegys�gbe tartoznak:

• a Duna-v�lgy az egykori �nt�ster�leten kialakult szikes puszt�kkal �s tavakkal,
• a Duna-Tisza k�zi H�ts�g a Duna hordal�k�b�l form�l�dott homokbuck�kat, homokpuszt�t, lefoly�stalan mocsarakat, maradv�ny-erdõket foglalja mag�ba,
• az Als�-Tiszavid�k a foly�-szab�lyoz�s sor�n leszakadt holt�gakat, m�g term�szetk�zeli �llapotban megmaradt �rt�ri erdõket �s a mentett ter�leten tal�lhat�, kapcsol�d� szikeseket �leli fel.
• B�cska magyarorsz�gi r�sz�n a homokbuck�s ter�letek (Illancs) �s az uralkod�an l�sz�s t�rs�g n�h�ny hekt�ros maradv�nyfoltjai, a meredek dunav�lgyi l�szpartok a term�szetv�delmi �rt�kek hordoz�i.

A term�szetv�delem c�lja a Duna-Tisza k�ze jellegzetes arculat�nak, a t�j term�szeti �rt�keinek, f�ldtani �s felsz�nalaktani k�pzõdm�nyeinek, vizeinek megõrz�se, ezen �rt�kek tudom�nyos kutat�sa �s oktat�si, ismeretterjeszt�si c�l� bemutat�sa. Alapvetõ feladatok m�g az �vsz�zadok alatt kialakult tanyasi �letforma, a hagyom�nyos gazd�lkod�si m�dszerek, az õsi jellegû h�zi�llat-fajt�ink fenntart�sa.

A kiemelkedõ term�szeti �rt�kek nemzetk�zi elismer�sek�ppen a KNP ter�let�nek k�tharmad�t az UNESCO Ember �s Bioszf�ra (MAB) programja 1979-ben Bioszf�ra Rezerv�tumm� nyilv�n�totta.

A vizes �lõhelyek fokozott v�delm�t szolg�l� Ramsari Egyezm�ny hat�lya al� az al�bbi ter�letek tartoznak: a KNP Felsõ-Kiskuns�gi tavainak vid�ke, a Pusztaszeri TK egy r�sze �s a M�rt�lyi TK.

K�l�nleges term�szeti �r�tkeink meg�v�sa �rdek�ben a KNP egyes r�szei csak korl�tozottan, enged�llyel (mely az Igazgat�s�gon ig�nyelhetõ) vagy szakmai k�s�rõvel l�togathat�k.

Kiskuns�gi Nemzeti Park Igazgat�s�g:
6001 Kecskem�t, Liszt Ferenc u. 19.,
T: (76) 482-611, Fax: (76) 481-074

A B�kki Nemzeti Park Igazgat�s�g Magyarorsz�g egyik legv�ltozatosabb vid�k�nek, az �szaki-k�z�phegys�g �s az Alf�ld egy r�sz�nek term�szetv�delmi fel�gyelet�t l�tja el.

N�gr�d, Heves �s Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�kre kiterjedõ mûk�d�si ter�let�n ma a B�kki Nemzeti Park mellett 11 t�jv�delmi k�rzet �s 17 orsz�gos jelentõs�gû term�szetv�delmi ter�let tal�lhat�.

A B�kki Nemzeti Park Magyarorsz�g �szakkeleti r�sz�n, az �szaki-k�z�phegys�gben elhelyezkedõ B�kk-hegys�g t�mbj�t foglalja mag�ba. 1976. december 28-�n alap�tott�k, ter�lete ma 43 200 ha.

A B�kk-hegys�g hely�n a f�ldt�rt�neti �korban �s k�z�pkorban k�zel 200 milli� �ven �t tenger hull�mzott, amelyben hatalmas mennyis�gû �led�k halmoz�dott fel. Ebbõl a tengeri �led�kbõl, az �vmilli�k sor�n j�tt l�tre a hegys�g, amelynek fel�p�t�s�ben vulk�ni kit�r�sek is t�bbsz�r szerepet j�tszottak. �gy a hegys�g kõzett�meg�ben nemcsak m�szk�vek, dolomitok �s pal�k, hanem v�ltozatos vulk�ni kõzetek is elõfordulnak.

A karbon�tos �led�kes kõzetek bõvelkednek karsztjelens�gekben. Az �vmilli�k felsz�nform�l� erõi t�br�kkel tagolt jellegzetes karsztfenns�kokat, v�znyelõket, barlangokat, m�ly szurdokv�lgyeket, kiemelkedõ sziklab�rceket ("k�veket") hoztak l�tre.

A B�kk-hegys�g haz�nk barlangokban leggazdagabb vid�ke: ter�let�n jelenleg 853 barlang ismert, amelyek k�z�l 45 fokozottan v�dett. Itt tal�lhat� az orsz�g legm�lyebb barlangja is, a 250 m m�lys�gû, 4,5 km hossz�s�g� Istv�n-l�pai-barlang. A h�rneves b�kki "õsemberbarlangok" (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Ist�ll�skõi-barlang) kit�lt�s�bõl kiemelkedõ jelentõs�gû õsr�g�szeti leletek ker�ltek elõ.

A haz�nkban �tlagmagass�g�t tekintve kiemelkedõ hegys�gben v�ltozatos n�v�nytakar� alakulhatott ki. A n�v�nyzet leg�rt�kesebb r�szei azok a speci�lis �kol�giai viszonyok k�z�tt kialakult n�v�nyt�rsul�sok, amelyekben fennmaradhattak az utols� j�gkorszak �s az azt k�vetõ kl�makorszakok egyes n�v�nyfajai. Ez�rt sz�mos olyan n�v�ny tal�lhat� a B�kkben, amely m�shol nem fordul elõ. Ilyen p�ld�ul a m�szkõt�rmel�ken �lõ, alhavasi s�rga ibolya, vagy a fagyzugos t�br�k oldal�ban �lõ k�kvir�g� �szaki s�rk�nyfû.

A v�ltozatos n�v�nytakar�hoz igen nagy fajgazdags�g� �llatvil�g k�tõdik, amelybõl tudom�nyos szempontb�l sok gerinctelen (p�ld�ul puhatestû, rovar) �s gerinces k�pvisel kiemelkedõ �rt�ket. A gerincesek k�z�l a mad�r �s emlõsfauna sz�mos ritkas�ga mellett �rdemes megeml�teni az apr� termetû pannongy�kot, a hegyi patakok egyik vesz�lyeztetett halfaj�t a Pet�nyi-m�rn�t, vagy az alpesi gõt�t.

A B�kk-fenns�k karsztform�i, a fenns�kot k�r�lvevõ meredek sziklaszirtek, a "K�vek" vonulata, a m�ly szurdokv�lgyek, a k�z�pkori v�rak maradv�nyai, a lillaf�redi idegenforgalmi barlangok (Szt. Istv�n-barlang, Anna-barlang) nagy sz�mban vonzz�k a hazai �s k�lf�ldi kir�ndul�t, a hegyvid�ki �d�l�sre, pihen�sre v�gy�kat.

B�kki Nemzeti Park Igazgat�s�g:
3304 Eger, S�nc u. 6.
T: (36) 411-581, Fax: (36) 412-791

Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. janu�r 1-�n alakult �szak-Magyarorsz�g festõi karsztvid�k�n. Ter�lete 19708 hekt�r.

E k�z�phegys�gi t�j a G�m�r-Tornai karszthegys�g d�li ny�lv�nya, 5-600 m magass�g� fenns�k jellegû r�g�kkel, melyeket apr� medenc�k, karsztos szurdokv�lgyek �s sz�les talp�, hegys�gszerkezeti vonalak ment�n fut� foly�v�lgyek tagolnak. A B�dva �K-DNy ir�ny� v�lgyszakasza a parkot k�t j�l elk�l�n�lõ r�szre osztja: a Szilicei-fenns�k d�li folytat�s�t k�pezõ Aggteleki-karsztra, valamint az �n�ll� r�gk�nt kiemelkedõ Szalonnai-hegys�gre, amelyhez a B�dva szerkezeti v�lgy�tõl d�lre szorosan kapcsol�dik a Rudab�nyai-hegys�g Telekes-patak k�rny�ki ny�lv�nya.

A nemzeti park ter�lete �szakon a Szlov�k Karszt T�jv�delmi K�rzettel hat�ros. F�ldtani, t�jf�ldrajzi, sõt kult�rt�rt�neti szempontb�l is a k�t ter�let egys�get alkot, s egyben nemzetk�zi v�detts�get is �lvez az UNESCO Ember �s Bioszf�ra (MAB) programja kapcs�n. Mindkettõ bioszf�ra rezerv�tum.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgat�s�g illet�kess�gi ter�let�hez tartoznak a Kelem�ri Mohos-tavak �s a Rudab�nyai õshominida lelõhely Term�szetv�delmi Ter�letek is.

1995-ben az Aggteleki- �s Szlov�k-karszt barlangvil�ga felker�lt az UNESCO Vil�g�r�ks�g List�j�ra.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgat�s�g:
3758 J�svafõ, Tengerszem-oldal 1.
T/F: (48) 350-006

A Fertõt m�r 1977-ben t�jv�delmi k�rzett� nyilv�n�tott�k, nemzeti park c�met azonban csak 1991-ben kapott. A Fertõ �s a Hans�g term�szetv�delmi �sszekapcsol�sa nyom�n 1994-ben - hathat�s nemzetk�zi t�mogat�ssal - 19 735 hekt�ron j�tt l�tre a jelenlegi nemzeti park. A term�szeti �rt�kek gazdag t�rh�z�t jelzi, hogy a nemzeti park ter�let�nek jelentõs r�sze fokozottan v�dett (7810 ha), bioszf�ra rezerv�tum (12 542 ha), illetve a nemzetk�zi jelentõs�gû vadvizek jegyz�k�be tartoz�, �gynevezett "ramsari" ter�let (2870 ha).

A t� osztr�k r�sz�n �s a hozz� csatlakoz� Fertõzugban 1994. tavasz�n szint�n nemzeti parkot avattak - "Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel" n�ven. A k�t szomsz�dos �llam - amelyeket a t�rt�nelmi hagyom�nyok �vsz�zadok �ta �sszek�tnek - az egy�ttmûk�d�s sz�p p�ld�j�t val�s�totta meg a gyakorlatban.

A nemzeti park l�togat�i szakavatott vezetõk seg�ts�g�vel bemutat� tan�sv�nyeken, mad�rmegfigyelõ t�r�kon, ker�kp�rt�r�kon ismerkedhetnek meg a term�szettel �s t�jjal. Az �nt�smajori m�zeumban megtekinthetõ a Hans�g �lõvil�g�t �s n�prajzi hagyom�nyait bemutat� �lland� ki�ll�t�s is. Az ifjabb koroszt�ly a hans�gi mad�rv�rt�kon, ny�ri idõszakban term�szetv�delmi �s mad�rgyûrûzõ t�borokban gyarap�thatja biol�giai ismereteit.

A nemzeti park elõzetes ig�nyek alapj�n sz�ll�st, szakvezet�st �s b�rker�kp�rokat is biztos�t a vend�gek sz�m�ra.

Fertõ-Hans�g Nemzeti Park Igazgat�s�g:
9435 Sarr�d, R�v-K�csagv�r, Pf.: 4.
Telefon: 99/370-919, Fax: 99/371-590

Term�szetv�delmi iroda, M�zeum:
9339 �nt�smajor, R�k�czi Ferenc u. 1.
Telefon: 96/250-334

Term�szetv�delmi iroda, Mad�rv�rta:
9163 Feh�rt�, Telefon: 06-60/311-703

A Duna-Dr�va Nemzeti Park megalakul�s�t t�bb �ves elõk�sz�tõ munka elõzte meg, amely a magyar Orsz�ggyûl�s 1991. �vi hat�rozat�nak megfelelõen, eredetileg az akkori Jugoszl�vi�val k�z�s nemzeti park l�trehoz�s�t c�lozta "e foly�k, mell�k�grendszer�k, valamint a k�rnyezõ ter�letek term�szeti �rt�keinek, a felsz�ni �s felsz�n alatti v�zk�szleteknek, tov�bb� az �rintett ter�letek erdeinek, termõtalaj�nak �s m�s meg�jul� term�szeti erõforr�sainak nemzetk�zi v�delm�re".

Az idõk�zben lej�tsz�dott politikai �s t�rsadalmi-gazdas�gi folyamatok k�vetkezt�ben a Nemzeti Park v�g�l is 1996 tavasz�n, Magyarorsz�g ter�let�n j�tt l�tre a Duna Si�-torkolat �s az orsz�ghat�r k�z�tti szakasza illetve a Dr�va ment�n fekvõ, s r�szben kor�bban, r�szben a nemzeti park megalakul�s�val v�dett� nyilv�n�tott, �sszesen 49 479 ha kiterjed�sû ter�leten.

A Nemzeti Park Igazgat�s�g term�szetv�delmi fel�gyeleti k�re Somogy-, Baranya- �s Tolna megy�k ter�let�re, azaz a D�l-Dun�nt�lra terjed ki, ahol mag�n a nemzeti parkon k�v�l h�rom t�jv�delmi k�rzet �s 22 �n�ll� term�szetv�delmi ter�let tal�lhat�.

A D�l-Dun�nt�l legnagyobb r�sze dombs�gi t�j, melybõl a Mecsek- �s a Vill�nyi-hegys�g szigetk�nt emelkedik ki. E dombvid�ket keletrõl �s d�lrõl a Duna �s a Dr�va hordal�k�val felt�ltõd�tt s�ks�gok szeg�lyezik, �gy a term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� ter�letek a ny�lt v�zfel�letektõl kezdve a k�l�nb�zõ lombos erdõt�pusokon �t, a sz�raz szikla- �s homokgyepekig nagyon sokf�le �lõhelyet foglalnak magukba.

Duna-Dr�va Nemzeti Park Igazgat�s�g:
7625 P�cs, Tettye t�r 9.
T: (72) 326-148, Fax: (72) 324-249

A D�l-kelet Alf�ld saj�tos hangulat� t�jain sz�mtalan orsz�gos, sõt nemzetk�zi jelentõs�gû term�szeti �rt�k tal�lhat�.

A term�szetf�ldrajzi adotts�gok, k�l�n�sen a K�r�s�k �s a Maros foly� term�szetalak�t� tev�kenys�ge sor�n kialakult jellegzetes t�jszerkezet sz�ks�gess� tette e ter�letek egys�ges term�szetv�delmi kezel�s�t.

A K�r�s-Maros Nemzeti Park haz�nk hetedik nemzeti parkjak�nt alakult meg 1997 janu�rj�ban. Mûk�d�si ter�lete mag�ba foglalja B�k�s megye eg�sz ter�let�t, Csongr�d megye Tisz�t�l keletre esõ ter�leteit, valamint a D�vav�nyai-Ecsegi puszt�k �s a K�r�s-�rt�r J�sz-Nagykun-Szolnok megy�be ny�l� r�szeit. Az illet�kess�gi ter�let �sszesen 890 ezer ha. Az Igazgat�s�g l�tja el 42 ezer ha v�dett - ebbõl t�bb mint hatezer ha fokozottan v�dett - ter�let kezel�si, fenntart�si �s fejleszt�si feladatait.

A mûk�d�si ter�let k�t arculat�ban elt�rõ, de kialakul�s�ban sok k�z�s von�ssal rendelkezõ t�jegys�gre k�l�n�thetõ el. Egyik a Kõr�svid�k, a hajdani Nagy- �s Kis-S�rr�t B�k�s megyei ter�leteivel, a m�sik az orsz�g egyik legjobb talajadotts�g� vid�ke, a B�k�s-Csan�di l�szh�t.

Kiemelt feladat a kiterjedt szikes puszt�k, a megl�võ mocs�rmaradv�nyok, a m�g fellelhetõ term�szetes �s term�szetk�zeli erdõk v�delme. A r�gi foly�medrek k�rny�k�n az ott kialakult pusztai ter�leteknek, az egykori l�szpuszt�k maradv�nyainak, valamint a megkap� sz�ps�gû Maros-�rt�r �rt�keinek meg�v�sa tekinthetõ elsõdlegesnek. Orsz�gosan is egyed�l�ll� feladat azoknak az �llat- �s n�v�nyritkas�goknak a megõrz�se, melyek Magyarorsz�gon egyed�l itt teny�sznek vagy �llom�nyuk jelentõs r�sze az Igazgat�s�g mûk�d�si ter�let�n tal�lhat�.

Az erd�lyi h�rics �s a b�kol� zs�lya termõhely�nek v�delme, az orsz�g legjelentõsebb vetõvir�g �llom�ny�nak fenntart�sa nagy felelõss�get r� a term�szetv�delmi szervekre.

A t�zok t�rzsalakj�nak leg�letk�pesebb popul�ci�ja B�k�s megye �szaki ter�letein �l. A mezõgazdas�gi munk�k sor�n vesz�lybe ker�lt f�szekaljak megment�s�t, a toj�sok kikeltet�s�t �s a felnevelt t�zokok visszavad�t�s�t haz�nkban a d�vav�nyai T�zokrezerv�tum koordin�lja.

A D�l-Tisz�nt�l vizes �lõhelyeinek szerepe a mad�rvonul�sban nemzetk�zileg is jelentõs. A sz�mtalan itt �tvonul�, pihenõ mad�rfaj k�z�l kiemelhetj�k a darut, a kis liliket �s a p�lingokat, melyekn�l a vil�g�llom�ny z�me �rinti vonul�sa sor�n az eml�tett ter�leteket.

K�r�s-Maros Nemzeti Park Igazgat�s�g:
5541 Szarvas, Pf. 72. Anna-liget
T: (66) 313-855, 312-459 Fax: (66) 311-658

Veszpr�m �s Zala megye rendk�v�l v�ltozatos f�ldrajzi adotts�gai kiemelkedõen sok term�szeti �rt�ket õriztek meg sz�munkra.

A Balaton �szaki partvonal�t�l a R�ba s�kj�ig, a Marcal foly� v�lgy�tõl a T�si-fenns�kig, a Mura-ment�tõl a Kis-Balatonig sz�mos geol�giai, botanikai, zool�giai �s t�jk�pi �rt�k �rdemelte ki a term�szetv�delmi oltalmat.

A Balaton-felvid�ki Nemzeti Park 56 682 hekt�ros ter�let�n k�v�l Veszpr�m megy�ben k�t t�jv�delmi k�rzet �s 20 term�szetv�delmi ter�let, m�g Zal�ban k�t term�szetv�delmi ter�let �ll orsz�gos v�delem alatt.

Helyi (�nkorm�nyzati) v�detts�get �lvez tov�bbi 417,5 ha (31 helysz�nen) illetve 746,3 ha (87).

Balaton-felvid�ki Nemzeti Park Igazgat�s�g:
8200 Veszpr�m, V�r u. 31.
T: (88) 427-855 Fax: (88) 427-056

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat�s�g mûk�d�si ter�lete Magyarorsz�g sûrûn lakott, infrastruktur�lis �s ipari l�tes�tm�nyekkel beh�l�zott k�z�psõ r�sz�n helyezkedik el.

Az Igazgat�s�g a Fõv�ros, Pest megye, Kom�rom-Esztergom megye, Fej�r megye ter�let�n gyakorol hat�s�gi (szakhat�s�gi) jogk�rt, valamint term�szetv�delmi- �s vagyonkezel�si feladatokat l�t el.

Mûk�d�si ter�let�n orsz�gos jelentõs�gû v�dett ter�letk�nt a Duna-Ipoly Nemzeti Park mellett jelenleg 7 T�jv�delmi K�rzet �s 28 Term�szetv�delmi Ter�let tal�lhat�, melyek kiterjed�se �sszesen k�zel 118 ezer ha.

A t�rs�gre hat� k�rnyezeti �rtalmak az orsz�g m�s t�jegys�geihez viszony�tva hatv�nyozottan jelentkeznek, ez�rt a konfliktusokkal terhelt term�szeti k�rnyezet v�delme k�l�n�sen nagy erõfesz�t�seket ig�nyel.

Ugyanakkor a term�szeti �rt�kek v�ltozatoss�ga, soksz�nûs�ge m�g ma is lenyûg�zõ, ak�r a s�kvid�ki, ak�r a hegyvid�ki v�dett ter�leteket vagy a vizes �lõhelyeket tekintj�k.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat�s�g:
1021 Budapest, Hûv�sv�lgyi �t 52.
T: (1) 200-4033, 200-4066

"Az erdõ a sz�razf�ld leg�sszetettebb term�szeti rendszere, amelynek l�te a k�rnyezetre gyakorolt hat�saib�l eredõen az eg�szs�ges emberi �let egyik alapvetõ felt�tele.

Az erdõ a termõtalaj, a l�gk�r �s a kl�ma v�delm�ben, a vizek mennyis�g�nek �s minõs�g�nek szab�lyoz�s�ban bet�lt�tt meghat�roz� szerepe mellett meghat�rozza a t�j jelleg�t, szebb� teszi a k�rnyezetet, testi, lelki fel�d�l�st ad, õrzi az �lõvil�g fajgazdags�g�t, meg�j�that� term�szeti erõforr�sk�nt a k�rnyezeti �llapot folyamatos jav�t�sa mellett nyersanyagot, energiahordoz�t �s �lelmet termel. ... Az erdõ fenntart�sa �s v�delme az eg�sz t�rsadalom �rdeke, j�l�ti szolg�ltat�sai minden embert megilletnek, ez�rt az erdõvel csak a k�z�rdekkel �sszhangban szab�lyozott m�don lehet gazd�lkodni." - ezekkel a mondatokkal kezdõdik az orsz�ggyûl�s 1996. j�nius 18-i �l�snapj�n elfogadott �j erdõt�rv�ny.

Az erdõ elsõdleges rendeltet�se szerint:

- v�delmi,

- gazdas�gi,

- eg�szs�g�gyi-szoci�lis, turisztikai,

- oktat�si-kutat�si c�lokat szolg�lhat.

A term�szetj�r�s szempontj�b�l sz�munkra fontos meghat�roz�sok a turisztikai, valamint az oktat�si c�llal fenntartott erdõter�letek, melyek - a felsorol�s sorrendj�ben - lehetnek a sport, turisztikai �s �d�l�s c�lj�ra kijel�lt �d�lõerdõk (parkerdõk), valamint az erdõter�leten kialak�tott vadasparkok. Term�szetesen egy erdõt csak egy kateg�ri�ba besorolni nem lehet, hiszen a t�rv�ny bevezetõj�ben eml�tett meghat�roz�sban is t�bbf�le szerepe van. A fenti kateg�ri�ba sorol�s az erdõ elsõdleges rendeltet�s�t szabja meg, emellett m�sodlagos, harmadlagos rendeltet�sk�nt ell�thatja a v�delmi �s gazdas�gi feladatokat is.

Az erdõ n�v�nyvil�g�nak v�delme �rdek�ben az erdei �lõf�r�l, a cserj�rõl gallyat, d�sz�tõ lombot gyûjteni nem szabad. A j��rz�sû term�szetj�r�, aki val�ban szereti a term�szetet, m�g a vir�got sem t�pi le, hiszen a vir�g ott sz�p, ahol ny�lik. A let�pett �s �r�kig k�zben tartott erdei vir�gok a t�ptalaj �s v�z hi�ny�t sokszorosan meg�rzik a termesztett, v�gott vir�gokkal szemben, �s r�vid idõ alatt elhervadnak. Azt a c�lt, hogy otthon d�sz�ts�k a lak�st, nem t�lthetik be, hiszen a m�r elhervadt vir�got a "term�szetbar�t" az elsõ szem�tgyûjtõbe kidobja. A Budai hegys�gben t�bb vir�gfaj pusztult ki emiatt az ut�bbi p�r �vben.

Term�szetesen vannak enged�llyel v�gezhetõ erdei haszonv�telek. �gy lehets�ges az elhalt fekvõ fa �s gally gyûjt�se, a kid�nt�tt f�r�l t�rt�nõ fenyõgally, toboz, d�sz�tõlomb gyûjt�se, a gomba, a vadgy�m�lcs, moha, vir�g, illetõleg a gy�gyn�v�ny gyûjt�se. V�dett ter�leten fekvõ erdõ eset�ben az erd�szet enged�ly�n fel�l a term�szetv�delmi hat�s�g enged�lye is sz�ks�ges ilyen esetben.

Az erdõt�rv�ny term�szetesen tiltja b�rmilyen szem�t �s hullad�k elhelyez�s�t az erdõben. Sajnos kevesen tartj�k ezt be. Sok kir�ndul� - nem term�szetj�r� (!) - �gy gondolja, hogy amire m�r nincs sz�ks�ge (italos dobozok, szalv�t�k, stb.) az erdõben korl�toz�s n�lk�l megszabadulhat. Az igazi term�szetbar�t erre a c�lra visz mag�val egy zacsk�t. Hiszen, ha a csokol�d�t a csomagol�anyag�val egy�tt elb�rta a c�lig, a tartalm�t�l megfosztott ez�stpap�r, amely �gy m�r j�val k�nnyebb, nem okozhat nagy terhet, hogy az elsõ szem�tgyûjtõig elvigye.

Az �j erdõt�rv�ny k�l�n szakaszban t�rgyalja az erdõter�let �d�l�s �s sportol�s c�lj�b�l t�rt�nõ l�togat�s�t. A t�ravezetõ sz�m�ra - a term�szetv�delmi szab�lyok mellett - tal�n ezek a paragrafusok azok, melyeket alaposan ismernie kell. A t�rv�ny kimondja, hogy: "Az erdõter�leten - annak rendeltet�s�tõl f�ggetlen�l - �d�l�s �s sportol�s c�lj�b�l gyalogosan b�rki saj�t felelõss�g�re ott tart�zkodhat, melyet az erdõgazd�lkod� tûrni k�teles ... ez�rt d�jat nem k�rhet." A megfogalmaz�s egy�rtelmûen lesz�gezi, hogy "...ker�kp�rozni �s lovagolni, motorral, illetõleg g�pkocsival k�zlekedni csak az arra kijel�lt �ton szabad."

Az erdõter�leten t�rt�nõ mozg�st bizonyos esetekben korl�tozhatj�k. Az erdõter�let �d�l�si, illetõleg sportol�si c�lb�l - a kijel�lt �t kiv�tel�vel - nem vehetõ ig�nybe, amennyiben az

• az erdõs�t�s ter�lete, am�g a rajtal�võ fa�llom�ny a k�t m�ter �tlagos magass�got el nem �ri,
• az erd�szeti szapor�t�anyag termel�s�t szolg�l� f�ldter�let (csemetekert),
• az erdõrezerv�tum ter�lete, tov�bb�
• ha a bel�p�st a hat�s�gok (erdõv�delmi, term�szetv�delmi, katonai, hat�rrend�szeti, nemzetbiztons�gi szervek) megtiltott�k.

Tov�bbi korl�toz�sok is lehets�gesek, amennyiben az erdõ egyes ter�letein val� ottart�zkod�s vesz�lyezteti a testi �ps�get, az �letet, vagy a vagyoni biztons�got, illetõleg zavarja az erdõgazd�lkod�si munk�kat. Elõbbire sajn�latos p�lda a '90-es �vek k�zep�n a Pilis-Visegr�di �s B�rzs�ny hegys�gekben t�rt�nt nagy havaz�st k�vetõ katasztrof�lis �llapot, amikor az �gakra fagyott h� �s j�g s�ly�t�l t�bb ezer fa dõlt ki, vagy vesz�tette el a lombkoron�j�t.

Az erdõt nem csak sportol�sra lehet ig�nybe venni. Az erdõkben vad�szat is lehets�ges. A fegyverhaszn�lat vesz�lyekkel j�r, ez�rt vad�szat idej�n a vad�szt�rsas�gok �tmenetileg korl�tozhatj�k az erdõter�let egyes r�szeinek l�togat�s�t. Ebben az esetben k�telesek a helysz�nen a megfelelõ t�j�koztat�sr�l gondoskodni. A korl�toz�st kiterjeszthetik arra az esetre is, amikor az erdõter�let t�meges l�togatotts�ga zavarhatja, vagy vesz�lyeztetheti az ott �lõ vad�llom�nyt.

Az erdei n�v�nyek egy�ni sz�ks�gletet nem meg halad� m�rt�kû gyûjt�s�t �llami tulajdonban l�võ erdõter�leten a t�rv�ny megengedi, azt az erdõgazd�lkod� nem kifog�solhatja. Ezek k�r�be tartozik a gomba, vadgy�m�lcs, vir�g �s d�sz�tõlomb.

Az erdõgazd�lkod� hozz�j�rul�s�val szabad az erdõter�leten:

• huszonn�gy �r�t meghalad�an �d�l�si, illetõleg sportol�si c�lb�l tart�zkodni, t�borozni, tov�bb� s�trat felverni, lak�kocsit fel�ll�tani,
• turisztikai berendez�st, l�tes�tm�nyt �p�teni �s fenntartani,
• ideiglenes �rus�t�helyet �zemeltetni,
• sportversenyt rendezni.

Ha a sporttev�kenys�g v�dett erdõter�leten ker�l megrendez�sre, akkor az erdõgazd�lkod� enged�ly�n k�v�l az illet�kes term�szetv�delmi hat�s�g enged�lye is sz�ks�ges.

V�dett term�szeti ter�leten l�võ erdõ eset�n az erdõt�rv�ny rendelkez�seit a term�szet v�delm�rõl sz�l� t�rv�nyben foglalt elt�r�sekkel kell alkalmazni.

Az erdõter�leten kuty�t s�t�ltat�k sz�m�ra fontos tudni, hogy a vad�szati t�rv�ny �rtelm�ben a vad�sz, vagy az erd�sz a vad�llom�ny v�delme �rdek�ben elpuszt�thatja a gazd�ja hat�k�r�n (ir�ny�t�s�n �s ellenõrz�s�n) k�v�lre, de att�l legal�bb kettõsz�z m�terre ker�lt, vagy az egy�bk�nt vadat ûzõ kuty�t.

A term�szetv�delemmel kapcsolatosan sz�ks�ges megeml�teni az erdei tûzv�delmet. Erre az�rt is van sz�ks�g, mert a t�r�k sor�n a programhoz tartozhat a t�bortûz, a szalonnas�t�s is. Az erdõ v�delme �rdek�ben a t�ravezetõnek tiszt�ban kell lennie a vonatkoz� erdõv�delmi �s tûzv�delmi szab�lyokkal is. Term�szetesen a legfontosabb a megelõz�s.

Tilos t�zet gy�jtani erdõter�leten, valamint annak k�tsz�z m�teres k�rzet�ben, ha a tûz tov�bbterjed�s�nek felt�telei k�l�n�sen kedvezõek. Ugyancsak tilos az erdõter�leten t�zet k�zvetlen�l vagy k�zvetve okoz� t�rgyak elhelyez�se, t�rol�sa �s eldob�sa (azaz ny�lt l�ngot haszn�lni, doh�nyozni �s �gõ gyuf�t eldobni).

V�dett term�szeti ter�leten l�võ erdõben tûz gy�jt�s�ra a term�szet v�delm�re vonatkoz� jogszab�lyokat kell alkalmazni. Erdõter�leten tûz gy�jt�s�ra �s fenntart�s�ra - az erre a c�lra ki