Védett növény- és állatfajok, társulások

42.§ (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élõhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
(2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megõrzésérõl.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyûjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;
d) egyedének preparálásához;
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történõ telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
g) egyedének biotechnológiai célra történõ felhasználásához;
h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történõ elhelyezéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett fasorban lévõ, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyrõl - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja az erdészeti hatóságot.
(6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(7) Fokozottan védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfajok esetén a (3), illetõleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekbõl adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), f), g), h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során elsõ fokon a Minisztérium jár el.
43.§ (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élõ-, táplálkozó-, költõ-, pihenõ- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyûjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
c) egyedeinek mesterséges szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
e) egyedének élõállat gyûjteményben történõ tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történõ kiegészítéséhez;
g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történõ behozatalához, az országon való átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelõzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
(4) Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekbõl adható meg. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj esetében akkor is megadható az engedély, ha az a természetvédelem érdekeivel nem ellentétes.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdés c), f), g), i), j), m) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során elsõ fokon a Minisztérium jár el.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett állat befogására, elejtésére irányuló hatósági eljárásban a vadászati, illetve a halászati hatóság szakhatóságként mûködik közre.
44.§ (1) Az igazgatóság engedélye szükséges állatgyûjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élõ védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie, illetve be kell szolgáltatnia.
(3) Fokozottan védett növény- és állatfaj élõhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. A kártalanítására a 72.§ rendelkezései az irányadóak.
(4) A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.
45.§ (1) A visszatelepülõ élõ szervezetek védetté nyilvánítására a 24.§ (2) bekezdését és a 25.§ (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A miniszter eltérõ rendelkezéséig a visszatelepülõ élõ szervezetekre a 42-44.§-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Védett, illetve fokozottan védett fajnak minõsülnek a védett, illetve fokozottan védett növényfajok, illetõleg állatfajok keresztezõdései (hibridjei). Az ilyen fajok védettségére a magasabb védettségi szinthez tartozó szülõfajra vonatkozó szabályok az irányadóak.
46.§ (1) Régi hazai (õshonos) háziállatfaj és fajta az, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza.
(2) A védett régi hazai háziállatfajok és fajták megõrzésére, egyedei törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyésztési és teljesítményvizsgálati elveket a földmûvelésügyi miniszter és a miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
47.§ (1) A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Eltérõ rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései értelemszerûen irányadóak a védett életközösségekre is.
(2) A védett növény- és állatfajnak nem minõsülõ védett élõ szervezetekre a 42-44.§-ok, valamint az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

48.§ (1) Barlang védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kõzetére, képzõdményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élõvilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötõ szakaszára.
(2) Azokat a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregeket, amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentõs képzõdmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedõ jelentõségûek, a miniszter rendelettel védetté nyilváníthatja. A védetté nyilvánított mesterséges üregekre e fejezet elõírásait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Barlang vagy a (2) bekezdés szerinti üreg védettségét, vagy fokozott védettségét a miniszter rendeletben feloldhatja, ha a védelmének, fokozott védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek többé nem fûzõdik.
(4) Ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, az igazgatóság, vagy az igazgatóság kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkezõ hatóság korlátozást rendelhet el, illetve az védett természeti területté nyilvánítható. Felszíni területnek minõsül a földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára közvetlen kihatással van.
(5) Barlang védõövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg, és ebben rendelkezik a védõövezetre irányadó korlátozásokról is.
(6) Barlangot, barlangszakaszt a népjóléti miniszter által jogszabályban kijelölt szerv - a Minisztérium szakhatósági hozzájárulásával - határozatban gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejûleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezõinek védelme és a gyógyítás zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(7) A gyógybarlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás feltételeit és eljárási rendjét a népjóléti miniszter a miniszterrel együttes rendeletben határozza meg.
49.§ (1) A barlangokat és a 48.§ (5) bekezdése szerinti védõövezetet az ingatlan-nyilvántartásban, külön jogszabályokban meghatározottak szerint - az igazgatóság kezdeményezése alapján - fel kell tüntetni.
(2) A barlangokról - az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül - közhiteles nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak.
50.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelõje, használója) tûrni köteles, hogy az igazgatóság, illetve az általa erre feljogosított személyek, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Az e tevékenység során okozott tényleges kárt az ingatlantulajdonos (vagyonkezelõ, használó) részére meg kell téríteni.
(2) A barlangbejáratot az ingatlantulajdonos (vagyonkezelõ, használó) nem veszélyeztetheti, nem rongálhatja meg, nem tömheti el, nem zavarhatja a barlangot élõhelyül használó állatokat, és nem akadályozhatja a barlang hasznosítását.
(3) A barlang bejáratának biztonságáról, ha szükséges szakszerû lezárásáról az igazgatóság gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelõjét, használóját), amelyrõl a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság kezdeményezésére - be kell jegyezni.
51.§ (1) A Minisztérium engedélye szükséges
a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;
b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c) barlangi képzõdmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához.
(2) Gyógybarlang esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban a népjóléti miniszter által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48.§ (6) bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang állagára, állapotára, természetes élõvilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így különösen:
a) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához;
b) barlangban, barlangszakaszban végzendõ kutatáshoz, kísérlethez, gyûjtéshez;
c) barlangi búvármerüléshez;
d) az (1) bekezdés b) pontja kivételével mûszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, mûtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához;
e) filmezéshez, elektronikus képrögzítéshez;
f) a védõövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.
(4) A miniszter rendeletben határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó mûtárgyak és tevékenységek körét, valamint azokat a barlangokat, amelyeknek látogatása a (3) bekezdés a) pontja alapján engedélyköteles. A (3) bekezdés a) pontja alapján látogatási engedélyhez kötött barlangokban történõ túravezetés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Barlangban végzendõ robbantáshoz, vízjogi engedélyhez kötött tevékenység megkezdéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(6) Az igazgatóság hozzájárulása szükséges a barlang védõövezetében végzendõ valamennyi tevékenységhez, így különösen:
a) az építési, fennmaradási engedély kiadásához;
b) vegyi anyag tárolásához, felhasználásához, illetve hulladék elhelyezéséhez;
c) területfelhasználás, telekalakítás engedélyezéséhez;
d) ipari, mezõgazdasági, erdõgazdasági, szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához;
e) nyomvonalas létesítmény és földmû építéséhez;
f) a védõövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.