Felelõsségbiztosítás és biztosíték

73.§ (1) Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezõgazdasági tevékenységgel élethivatásszerûen foglalkozó gazdálkodó, aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ, vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentõ tevékenységet folytat - külön jogszabályban meghatározottak szerint -, köteles biztosítékot adni, vagy felelõsségbiztosítást kötni.
(2) A biztosítékadási kötelezettség és a felelõsségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

74.§ (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelõzésérõl, illetve csökkentésérõl a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tõle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelõzni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhetõ.
(3) Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közremûködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén az ebbõl eredõ költségeket maga viseli. Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

75.§ Az e törvény szerinti hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
76.§ (1) Az eljárási határidõ a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap.
(2) A szakhatósági közremûködésre a 39.§ (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban 30 nap áll rendelkezésre, amely egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha hatósági engedély iránti kérelem az egész ország területére kiterjedõ tevékenységre irányul, az elsõ fokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium gyakorolja.
77.§ Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti terület esetén a jegyzõ, jogszabályban meghatározott elõírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására.
78.§ (1) Az igazgatóság, illetõleg helyi védett természeti terület esetében a jegyzõ korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetõ tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(2) A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket - ha az nem áll állami tulajdonban - az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetõleg elkobozza. Ha a védett természeti érték állami tulajdonban áll (68.§), akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megõrzésérõl.
(3) Az elkobzott védett természeti értékek csak a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint használhatók fel.

79.§ (1) Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat (Kt. 67.§) elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni.
(2) Az állapotfelmérés magában foglalja:
a) az érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének a felmérését;
b) a természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentõsen befolyásoló, veszélyeztetõ, károsító tevékenységek bemutatását;
c) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is.

80.§ (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elõírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minõségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat;
d) a védett élõ szervezet, életközösség élõhelyét, illetõleg élettevékenységét jelentõs mértékben zavarja;
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérõen végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentõségû védett természeti terület esetében pedig a jegyzõ szabja ki.
(3) A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményrõl való tudomásszerzésétõl számított 1 éven túl nincs lehetõsége. Az elkövetésétõl számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerûtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdõdik meg, amíg a jogszerûtlen állapot fennáll.
(4) Ha a természetvédelmi bírságot
a) az igazgatóság szabta ki, akkor a Központi Környezetvédelmi Alap természetvédelmi célokat szolgáló részének,
b) a jegyzõ szabta ki [80.§ (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének [62.§ (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a Központi Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetõjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelõsség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(6) A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

81.§ (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági elõírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
(2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja:
a) a tényleges vagyoni kárt,
b) az elmaradt hasznot,
c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget,
d) a természeti állapot és minõség károsodásából eredõ, illetve
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejezõdõ nem vagyoni kárt.
(3) Károkozás esetén elsõsorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.
(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60.§ (2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a Központi Környezetvédelmi Alap részére kell megfizetni.

82.§ (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg a természetvédelemrõl szóló 1982. évi 4. törvényerejû rendelet, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a végrehajtásáról szóló, az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelettel, a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel, a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel, továbbá a 71/1994. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 8/1982. (II. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) hatályát veszti.

(2) A Tvhr. 27.§-ának rendelkezéseit az e törvény 59.§ (2) bekezdésében meghatározott törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell.
(3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megindult közigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ védetté nyilvánítások elõkészítésére és védetté nyilvánítására a védetté nyilvánítás elõkészítésének megindulásakor hatályban lévõ jogszabályok az irányadóak.
(5) E törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti emlékek védettségét. Ahol e törvény védetté nyilvánítást kimondó jogszabályt említ, az alatt érteni kell a védetté nyilvánítást kimondó határozatot is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti országos jelentõségû védett természeti területek jegyzékét a miniszter közzéteszi. E jegyzék szükség szerint kiegészíthetõ az e törvény hatálybalépése után védetté nyilvánított védett természeti területekkel.
(7) Az (5) bekezdés alapján létesített, védett (fokozottan védett) természeti területekre - ha a védetté nyilvánítást kimondó határozat vagy jogszabály szigorúbb szabályokat nem állapít meg - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az 53.§ (1)-(3) bekezdései szerinti Alaptervet elsõ alkalommal a Kt. 110.§-ának (3) bekezdésében meghatározott idõpontban a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként kell benyújtani.
83.§ (1) A szabálysértésekrõl szóló, többször módosított 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) az alábbi 32/A.§-sal egészül ki:
32/A.§ Természetvédelmi szabálysértés esetén elsõ fokon a nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság, másodfokon a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Misztérium jár el.
(2) Az Sztv. 39.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság illetékességét az elkövetés helye alapozza meg, ha ez nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt, elsõ fokon a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság jár el.
(3) Az Sztv. az alábbi 116/D.§-sal egészül ki:
Természetvédelmi szabálysértés
116/D.§ (1) Aki
a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl, hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztetõ tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
c) a védett élõ szervezet egyedét, származékát, barlangi képzõdményt jogellenesen elpusztítja, megrongálja, illetõleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentõs mértékben zavarja,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
feltéve, hogy a cselekmény nem bûncselekmény, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetõjére a természetvédelmi õr, valamint a természetvédelmi hatóság részérõl eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A nemzeti park, illetve természetvédelmi igazgatóság a jogellenesen szerzett, illetõleg birtokában tartott védett növény- és állatfaj egyedét, annak bármely fejlõdési alakját, származékát, a védett ásványi képzõdményt, továbbá barlangi képzõdményt határozattal elkobozza. Ha az elõbbiekben felsorolt védett természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntésig gondoskodik a megõrzésérõl.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természeti terület és érték esetében is, ha a cselekmény nem bûncselekmény.
84.§ A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(4) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával, illetve a fokozottan védett természeti területté nyilvánítással kapcsolatos más célú hasznosításra a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
85.§ Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7.§ (3) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 44.§ (4) bekezdésében, 47.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésének elsõ fordulatában, 59.§ (4) bekezdésének elsõ mondatában, 63.§ (3) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében, 72.§ (3) bekezdésében, 73.§ (2) bekezdésében, 80.§ (6) bekezdésében,
b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24.§ (1) és (2) bekezdéseiben, 28.§ (7) bekezdésében, 29.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 30.§ (2) bekezdésében, 36.§ (4) bekezdésében, 44.§ (3) bekezdésében, 48.§ (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49.§ (2) bekezdésében, 51.§ (4) bekezdésében, 52.§ (1) bekezdésében, 53.§ (5) bekezdésének elsõ fordulatában, 57.§ (2) bekezdésében, 59.§ (4) bekezdésének második mondatában, 66.§ (3) bekezdésében, 67.§ (3) bekezdésében, 69.§ (3) bekezdésében, 78.§ (3) bekezdésében,
c) miniszter, hogy a földmûvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 15.§ (2) bekezdésében és az 53.§ (5) bekezdésének második fordulatában,
d) földmûvelésügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 11.§ (3) bekezdésében, valamint a 46.§ (2) bekezdésében,
e) népjóléti miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 48.§ (7) bekezdésében
foglaltakat.