„Éghajlatváltozással, energiatakarékossággal kapcsolatos ház körüli és városi javaslatok, tervek, ötletek”.

Napjainkban a klímaváltozást legnagyobb mértékben[1]a levegőbe jutott Biológiai egyensúlyt megváltoztató gázok okozzák Ezek a gázok (pl. CO₂; NO₂ ) jelentős hányadában a gépjárművekben lezajló égéskor keletkező gázoknak katalizátorral való megbontásából, átalakulásával jönnek létre. Ezek a melléktermékek az emberre közvetlenül kisebb mennyiségben nem mérgezők, azonban a (CO₂) a fellegekben összegyűlve jelentős éghajlatváltozást eredményez világszerte. Az NO₂ pedig levegőbe jutva az esővel reakcióba lépve salétromsavat képez, ami savas esőhöz vezet. A CO pedig közvetlenül is károsítja az emberi szervezetet, később oxigénfelvétellel CO₂ –dá alakul…

A „káros gázok” csökkentését a „legpénztárcabarátabb” módszerrel úgy lehetne csökkenteni, hogy mellőzük a gépjárművek használatát időszakosan, alkalmanként.

Egyik megoldás lehetne, hogy kerékpárral lehessen eljutni a városon belül több közintézménybe, munkahelyre[2].

Kerékpárral a kerékpárúton a legcélszerűbb, legbiztonságosabb közlekedni. Mivel hogy a járdán kerékpár vagy nem, vagy maximum 5km/h –s sebességgel haladhat. E sebesség mellett még az időseknek is „megalszik a tej a szájában”. A közutak mentén sem megoldható, hiszen:

o       Tele van az utak széle kátyúkkal, ami az autósok számára kellemetlen, viszont a kerékpárosok számára veszélyes lehet.

o       A közutak széléhez közel elhaladó személygépjárművek kissé, a teherautók, kamionok nagyobb mértékben nehezítik a közlekedést.

o       Ha az ifjúságról van szó, akkor a szülők a fentebb soroltak miatt nem engednék meg, hogy kerékpárral menjenek iskolába, inkább elviszik autóval. Jobb esetben tömegközlekedési eszközre ültetik, szoktatják.

Tehát egyetlen megoldás van, ha kerékpárral szeretnénk menni, utazni, (ami amellett, hogy környezetbarát, sportolási, kikapcsolódási lehetőséget biztosít) hogy kerékpár utakat építtet a város akár önerőből, akár pályázat útján.

Részmegoldásként jó lenne, ha szeptember 22.-én[3]a közutakon jelentősen csökkentenénk a forgalmat. Nem tartom „elégnek”, hogy e napon csak az Árpád Gimnázium előtti kis útszakaszt zárják le. Valamint tudatni az emberekkel nagyobb mértékben, hogy „létezik” ilyen nap, amikor mellőzni kéne a gépjárművek használatát. A hirdetőplakátok helyett pl. a Pedagógusokon keresztül a diákoknak kéne tudtára adni az információt. Hiszen nagy részben ahol egy családban fenntartanak egy járművet, ott él egy diák is.

Másik megoldás lehetne, a közlekedési lámpák összehangolása a főutakon.

Ha 50km/h-s sebességre lenne ráhangolva a főút közlekedési lámpa hálózata[4], akkor a gépjárművek vezetőjének az a gondolata, egyben elhatározása támadna (persze lennének kivételek), hogy nem fog a megengedett 50km/h-s sebességnél gyorsabban haladni, hiszen ha gyorsabban menne, a lámpa úgyis megállítaná.

A környezetvédelmi lényege: a gépjárművek egyenletes haladásakor jelentősen kevesebb káros anyag kerül a légkörbe, mint amikor elindul/gyorsul. A közlekedési lámpák összehangolásával jelentős mértékben csökkentenénk az üvegházhatást elősegítő szén-dioxid (CO₂) kibocsátását is.

a következő szöveget a tiszta.levegö.hu -ról szedtem le, ami bizonyítja az állításaimat:

„A városi levegőben az antropogén NOx 47%-át, a CO 65-80%-át, a szénhidrogének 50%-át emitálják a gépjárművek. Ezen túl egy átlagos gépjármű több, mint 1,000 egyéb szennyezőt, közöttük kormot, Zn-t, Ni-t, Cr-t, benzolt és aldehideket bocsát ki. A levegő-üzemanyag arányon kívül a szennyező anyagok mennyiségét befolyásolja még a motor felépítése, műszaki állapota, továbbá meghatározó, hogy a jármű gyorsul, egyenletes halad, fékez, vagy éppen üresjáratban van.

A gépjárművek által okozott levegőszennyezési problémákat a katalizátorok is csak részben tudják megoldani. Egyre növekszik az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátása, valamint az autók és az utak kopása következtében a levegőbe kerülő súlyosan egészségkárosító anyagok mennyisége. Az újabb kutatások pedig arra irányítják a figyelmet, hogy a katalizátorokból olyan anyagok kerülhetnek a környezetbe, amelyek feltehetően komolyan károsíthatják mindannyiunk egészségét.”