A földtani természeti értékek általános védelme
19.§ (1) A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erõforrások és az élõvilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képzõdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, õsmaradványokra.
(2) A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehetõ legkisebb mértékben károsodjon.
(3) Nyílt (fedetlen) karsztos kõzetbõl álló felszínen tilos a karsztos kõzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A nyílt karszt területek jegyzékét a miniszter e törvény hatálybalépésétõl számított 3 éven belül közzéteszi. A jegyzék tájékoztató jellegû, nem érinti az e törvény hatálybalépésével bekövetkezõ és az egyéb jogszabályok által biztosított védettségeket, korlátozásokat.
(4) Tilos az ásványok, ásványtársulások, õsmaradványok jogellenes károsítása.
20.§ (1) A bányászati tevékenységet a természeti területek lehetõ legkisebb mértékû igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges - természetszerû állapotot kell kialakítani.
(2) A bányászati tevékenység folytatása alatt elõkerült természeti érték megóvása érdekében - az igazgatóság kezdeményezésére - a bányászati hatóság a bányászati tevékenységet korlátozhatja, vagy megtilthatja, illetõleg a bányatelket módosítja.
(3) A miniszter közremûködik a bányászati koncessziós területek kijelölésében, a koncessziós szerzõdésnek a természet, a táj védelmére vonatkozó feltételei meghatározásában. A szerzõdéskötéskori helyzet elõre nem látott lényeges megváltozása esetén kezdeményezheti a koncessziós szerzõdés természet- és tájvédelmi indokból történõ módosítását.
A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok
21.§ (1) Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:
a) a gyep és nádas mûvelési ág megváltoztatásához;
b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.
(2) Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
a) a termõföld más célú hasznosításához, mûvelés alól kivett terület újrahasznosításához;
b) a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó mûszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó mûszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához;
c) vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.
(3) Természetes és természetközeli állapotú
a) vizes élõhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérõ természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához,
b) vízfolyások, vizes élõhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévõ épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötõk, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez
az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érintõ részének jóváhagyásához a miniszter egyetértése szükséges.
(5) A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékekre és természeti területekre - a 6-21.§-ban foglaltakon túl - külön rendelkezések vonatkoznak. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
