A lekrdezs (idõgp) napja: 1998.12.17.
1996. vi LIII. trvny
a termszet vdelmrõl
Az Orszggyûls felismerve, hogy a termszeti rtkek s termszeti terletek a nemzeti vagyon sajtos s ptolhatatlan rszei, fenntartsuk, kezelsk, llapotuk javtsa, a jelen s jvõ nemzedkek szmra val megõrzse, a termszeti erõforrsokkal trtnõ takarkos s sszerû gazdlkods biztostsa, a termszeti rksg s a biolgiai sokflesg oltalma, valamint az ember s termszet kztti harmonikus kapcsolat - nemzetkzi ktelezettsgvllalsainkkal sszhangban trtnõ - kialaktsa, mint az emberisg fennmaradsnak alapvetõ felttele, a termszet hatkony vdelmnek ltrehozst ignyli, ezrt a kvetkezõ trvnyt alkotja:
A kihirdets napja: 1996. jlius 3.
I. Rsz LTALNOS RENDELKEZS A trvny clja
1. E trvny clja: a) a termszeti rtkek s terletek, tjak, valamint azok termszeti rendszereinek, biolgiai sokflesgnek ltalnos vdelme, megismersnek s fenntarthat hasznlatnak elõsegtse, tovbb a trsadalom egszsges, eszttikus termszet irnti ignynek kielgtse; b) a termszetvdelem hagyomnyainak megvsa, eredmnyeinek tovbbfejlesztse, a termszeti rtkek s terletek kiemelt oltalma, megõrzse, fenntartsa s fejlesztse. 2. (1) E trvny rendelkezseit alkalmazni kell: a) a termszeti rtkek s terletek llapotnak rtkelse, megvsa, fenntartsa, helyrelltsa, fejlesztse, b) a magyar rszrõl elfogadott nemzetkzi szerzõdsekkel sszhangban, az lõvilg s lõhelyei, a biolgiai sokflesg, a termszeti rendszerek, termszeti erõforrsok vdelmezse s mûkdõkpessgk fenntartsa, c) az llam, a termszetes s jogi szemlyek, valamint ms szervezetek termszet vdelmvel kapcsolatos jogainak s ktelezettsgeinek meghatrozsa, d) a termszet vdelmhez fûzõdõ rdekek rvnyestse, klnsen a gazdasgi, pnzgyi, oktatsgyi politika s szablyozrendszer kialaktsa, e) a termszet vdelmvel kapcsolatos nyilvntartsi, megelõzsi, tervezsi, szablyozsi, hatsgi, valamint termszetvdelmi kezelsi tevkenysgek, f) a termszet vdelmvel kapcsolatos kutatsi, bemutatsi, oktatsi, nevelsi, ismeretterjesztsi s tudomnyos tevkenysg szakmai irnytsa s tmogatsa, g) a termszet vdelme felelõssgi rendszernek meghatrozsa, h) a termszet vdelme intzmnyrendszernek kialaktsa, fejlesztse sorn. (2) A termszetvdelem (1) bekezdsben foglaltakon tlmenõ feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat ignylõ, fld-, vz-, nvny- s llattani, tjkpi, kultrtrtneti szempontbl, illetõleg ms kzrdekbõl kiemelt vdelemre rdemes termszeti rtkek s terletek krt megllaptsa; b) a vdett termszeti rtkeket s a vdett termszeti terleteket veszlyeztetõ jelensgeket feltrja; c) a vdett termszeti rtkek s a vdett termszeti terletek krosodst megelõzze, elhrtsa, a bekvetkezett krosodst cskkentse vagy megszntesse; d) a vdett termszeti rtkeket s a vdett termszeti terleteket a jelen s a jvõ nemzedk szmra megõrizze, azokat szksg szerint helyrelltsa, fenntartsukat, fejlõdsket biztostsa.
A trvny hatlya
3. (1) A trvny hatlya kiterjed valamennyi termszeti rtkre s terletre, tjra, tovbb a velk kapcsolatos minden tevkenysgre, valamint a nemzetkzi egyezmnyekbõl s egyttmûkdsbõl fakad termszetvdelmi feladatokra, kivve, ha nemzetkzi egyezmny msknt rendelkezik. (2) A termszetvdelemmel sszefggõ e trvnyben nem szablyozott krdsekre, a krnyezet vdelmnek ltalnos szablyairl szl 1995. vi LIII. trvny (a tovbbiakban: Kt.) rendelkezseit kell alkalmazni.
Alapfogalmak
4. E trvny alkalmazsban: a) termszeti rtk: a termszeti erõforrs [Kt. 4. c) pont], az lõvilg s a fennmaradshoz szksges lettelen krnyezete, valamint ms - e trvnyben meghatrozott -, termszeti erõforrsnak nem minõslõ krnyezeti elem [Kt. 4. a) pont], belertve a vdett termszeti rtket is; b) termszeti terlet: valamennyi olyan fldterlet, melyet elsõsorban termszetkzeli llapotok jellemeznek; c) termszetes llapot: az az lõhely, tj, letkzssg, melynek keletkezsben az ember egyltaln nem, vagy - helyrelltsuk kivtelvel - alig meghatroz mdon jtszott szerepet, ezrt a benne vgbemenõ folyamatokat tbbsgben az nszablyozs jellemzi; d) termszetkzeli llapot: az az lõhely, tj, letkzssg, amelynek kialakulsra az ember csekly mrtkben hatott (termszeteshez hasonlt krlmnyeket teremtve), de a benne lejtszd folyamatokat tbbsgkben az nszablyozs jellemzi, de kzvetlen emberi beavatkozs nlkl is fennmaradnak; e) vdett termszeti rtk (termszetvdelmi rtk): e trvny vagy ms jogszably ltal vdett, fokozottan vdett nyilvntott - kiemelt termszetvdelmi oltalomban rszeslõ - lõ szervezet egyede, fejlõdsi alakja, szakasza, annak szrmazka, illetõleg az lõ szervezetek letkzssgei, tovbb barlang, svny, svnytrsuls, õsmaradvny; f) lõ szervezet (lõlny): mikroorganizmusok, gombk, nvnyek s llatok fajai, alfajai, vltozatai (a tovbbiakban egytt: fajok); g) vdett termszeti terlet: e trvny vagy ms jogszably ltal vdett vagy fokozottan vdett nyilvntott (kiemelt termszetvdelmi oltalomban rszeslõ) fldterlet; h) lõhely: az a meghatrozhat trbeli egysg, ahol adott lõ szervezet s llomnya (populci), vagy lõlnyek letkzssge a termszeti rendszerben elõfordul s a kialakulshoz, fennmaradshoz, szaporodshoz, tenysztshez szksges krnyezeti felttelek adottak; i) biolgiai sokflesg: az lõvilg vltozatossga, amely magban foglalja az lõ szervezetek genetikai (fajon belli), valamint a fajok s letkzssgeik kztti sokflesget s maguknak a termszeti rendszereknek a sokflesgt; j) termszeti (kolgiai) rendszer: az lõ szervezetek, letkzssgeik, valamint ezek lettelen krnyezetnek dinamikus s termszetes egysge; k) letkzssg (trsuls): az lõvilg egy meghatrozott lõhelyen tallhat olyan szervezõdse, amelyben a klnbzõ lõ szervezetek llomnyai meghatrozott kapcsolatrendszerben lnek egytt; l) fenntarthat hasznlat (hasznosts): a termszeti rtkek olyan mdon s temben trtnõ hasznlata, amely nem haladja meg megjul kpessgket, nem vezet a termszeti rtkek s a biolgiai sokflesg cskkenshez, ezzel fenntartva a jelen s jvõ genercik letlehetõsgeit; m) termszetkmlõ megolds (termszetkmlõ gazdlkods): olyan, a fenntarthat hasznlat rszt kpezõ eljrs, mdszer, gazdlkodsi md, technolgia vagy ms, a termszettel kapcsolatos magatarts, amely csak olyan mrtkben befolysolja a termszeti rtkeket, terleteket, a biolgiai sokflesget, hogy termszetes vagy termszetkzeli llapotuk fennmaradjon.
Alapelvek
5. (1) Minden termszetes s jogi szemly, valamint ms szervezet ktelessge a termszeti rtkek s terletek vdelme. Ennek rdekben a tõlk elvrhat mrtkben ktelesek kzremûkdni a veszlyhelyzetek s krosodsok megelõzsben, a krok enyhtsben, kvetkezmnyeik megszntetsben, a krosods elõtti llapot helyrelltsban. (2) A termszeti rtkek s terletek csak olyan mrtkben ignybe vehetõk, hasznosthatk, hogy a mûkdsk szempontjbl alapvetõ termszeti rendszerek s azok folyamatainak mûkdõkpessge fennmaradjon, tovbb a biolgiai sokflesg fenntarthat legyen. (3) A termszet vdelmhez fûzõdõ rdekeket a nemzetgazdasgi tervezs, szablyozs, tovbb a gazdasgi, terlet- s teleplsfejlesztsi, illetõleg rendezsi dntsek, valamint a hatsgi intzkedsek sorn figyelembe kell venni. (4) A Magyar Kztrsasg a termszet vdelme rdekben egyttmûkdik ms llamokkal s nemzetkzi szervezetekkel, illetve nemzetkzi termszetvdelmi szerzõdsek rszesv vlik. A Magyar Kztrsasg nemzetkzi egyezmny hinyban is figyelembe veszi ms llamoknak a termszet vdelmhez fûzõdõ rdekeit. |