Védett ásványi képzõdményekre vonatkozó szabályok

52.§ (1) A ritka, különleges nagyságú, kifejlõdésû, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedõ jelentõségû ásványok, ásványtársulások (a továbbiakban együtt: ásványok) és õsmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A védett ásványokat, õsmaradványokat lehetõleg eredeti helyükön kell megõrizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelõhelyrõl eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
(3) A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, õsmaradványokat az igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetõvé kell tenni a leletmentést.
(4) Védett ásványok, õsmaradványok gyûjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett ásványok, õsmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.

53.§ (1) A természet védelmével, a biológiai sokféleség megõrzésével kapcsolatos állami feladatok és politika meghatározása, a természeti és táji értékek, természetes élõhelyek, vadon élõ növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésének, értékelésének, védelmének és helyreállításának biztosítása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program (Kt. 40.§) részét képezõ Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet (a továbbiakban: Alapterv) kell készíteni.
(2) Az Alapterv tartalmazza:
a) az ország természeti területei állapotának általános leírását, a biológiai sokféleség megõrzése szempontjából jelentõs folyamatok, tevékenységek meghatározását;
b) a természeti értékek és területek megóvására vonatkozó általános követelményeket, ágazati és ágazatközi feladatokat;
c) a védett természeti értékek és területek megóvásának, továbbá újabb védett természeti területek létesítésének hosszú és középtávú szempontjait;
d) az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait;
e) az érzékeny természeti területek, rendszerek kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait;
f) a természet védelmének az a)-e) pontokhoz kapcsolódó legfontosabb feltételrendszereit, intézkedési elveit;
g) a természet védelme kutatás-fejlesztési, oktatási, bemutatási, népszerûsítési feladatainak hosszú és középtávú programját;
h) a természeti értékek és területek megfigyelését, adatgyûjtését, nyilvántartását és értékelését végzõ rendszer kiépítésének és fenntartásának elveit.
(3) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott
a) ökológiai (zöld) folyosó a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elõsegítõ területek, sávok és mozaikok láncolatát;
b) ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védõövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az
c) érzékeny természeti terület az olyan extenzív mûvelés alatt álló terület, amely a természetkímélõ gazdálkodási módok megõrzését, fenntartását, ezáltal az élõhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja.
(4) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében, szükség szerint:
a) regionális,
b) adott tájra vagy védett természeti területre,
c) természeti értékekre vonatkozó
tervet készít, készíttet, illetõleg kezdeményezi annak elkészítését.
(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében rendeletben szabályozza az ökológiai folyosó és az ökológiai hálózat létesítésére vonatkozó elõírásokat. Az érzékeny területek létesítésére vonatkozó elõírásokat a miniszter a földmûvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza.
54.§ (1) Területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb terv jóváhagyására, módosítására a külön jogszabályok rendelkezései szerint, a Minisztérium, illetve az igazgatóság bevonásával kerülhet sor.
(2) Ha az (1) bekezdésekben meghatározott tervek hatósági eljárás keretében kerülnek elfogadásra, jóváhagyásukhoz, módosításukhoz az ott megjelölt szervek szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) Település külterületét a 7.§ (3) bekezdése, valamint a 37.§ (5) bekezdése figyelembevételével, továbbá az Alaptervvel és a település környezetvédelmi programjával összhangban lehet belterületbe sorolni.
(4) Település külterületének belterületbe vonásához az igazgatóság elõzetes véleménye szükséges. A külterület bevonásáról szóló önkormányzati rendelet egy elfogadott példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak.
55.§ (1) A települési önkormányzat - fõvárosban a fõvárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentõségû védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselõ-testülete, a fõvárosban és a megyei jogú városban a közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) rendelettel fogadja el.
(2) A tervek elõterjesztéséhez az igazgatóság elõzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak.