II. Rész
A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME
Tájvédelem

6.§ (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésû és sajátosságú része, a rá jellemzõ természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erõk és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
(2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell õrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
(3) Egyedi tájértéknek minõsül az adott tájra jellemzõ természeti érték, képzõdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentõsége van.
(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.
(5) A területrendezési terv tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét.
7.§ (1) A történelmileg kialakult természetkímélõ hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemzõ természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történõ tájba illesztésérõl;
b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezésérõl;
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megõrzésére;
d) mûvelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélõ használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges;
e) biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggõ épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez;
f) a táj jellegének megfelelõen rendezni kell a felszíni tájsebeket;
g) autópályát, valamint a vadon élõ állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztezõ vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élõ állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelõ térközönként - biztosítva legyen;
h) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.
(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.
(4) A tájvédelemre vonatkozó elõírások érvényesítése érdekében a Kormány által rendeletben meghatározott és a (2) bekezdésben foglalt tevékenységekkel, valamint az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az igazgatóság szakhatóságként mûködik közre.

8.§ (1) A vadon élõ szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megõrzését élõhelyük védelmével együtt kell biztosítani.
(2) Õshonosak mindazok a vadon élõ szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.
(3) Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élõ szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élõvilág részévé.
(4) Tájidegen fajok azok az élõ szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minõsülnek õshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az õshonos fajok rovására károsan módosíthatják.
(5) Visszatelepülõk azok az õshonos élõ szervezetek, amelyek hazánk területérõl eltûntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élõvilágának részeként.
(6) A vadon élõ szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlõdési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.
9.§ (1) A vadon élõ szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek mûködõképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.
(2) Tilos a vadon élõ szervezetek gyûjtésének, pusztításának, vadon élõ állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.
(3) Tilos a vadon élõ szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történõ megváltoztatása, az így keletkezett egyed terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása.
(4) Növény- és állatföldrajzi szempontból új élõ szervezet betelepítése akkor engedélyezhetõ, ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az õshonos fajok rovására nem módosítják károsan.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak az emberi egészség, a termesztett növények, valamint a tenyésztett állatok védelme érdekében végzett, az élõ szervezetek állományának - külön jogszabályban meghatározott - szabályozására, valamint az élõ szervezetekkel folytatott rendeltetésszerû gazdálkodásra.
(6) A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük, terjesztésük, az országból történõ kivitelük és behozataluk - e törvény rendelkezéseivel összhangban - külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet.
10.§ (1) Vadon élõ szervezet egyedének az országba történõ behozatala, átszállítása, kivitele, mesterséges körülmények közötti szaporítása, tartása, termesztésbe, tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe kijuttatása, értékesítése a Kormány által rendeletben meghatározott feltételekkel és módon történhet.
(2) Vadon élõ szervezet állományának csökkentését szolgáló új eljárás bevezetéséhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hozzájárulása szükséges.
11.§ (1) A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fûzõdõ érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élõ vadászható, halászható (horgászható) vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti.
(2) A vadászható és halászható vad- és halfajok vadászata, halászata és horgászata csak olyan mértékû lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti.
(3) A nem halászható (horgászható) fajokról, a halászati (horgászati) tilalmakról és fajok szerinti tilalmi idõkrõl az erdõ- és vadgazdálkodási, halászati és földmûvelésügyi feladatok ellátásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: földmûvelésügyi miniszter) a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelõs miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) együttesen rendelkezik.
(4) A vadászható állatfajok (vad) körének meghatározására, vadászati idény és vadászati tilalom megállapítására a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
12.§ (1) Ha valamely területen a vadászható vadfaj, illetve a halászható (horgászható) halfaj állománya a vadászat, illetve halászat (horgászat) vagy más tényezõ miatt veszélyeztetetté válik, az igazgatóság kezdeményezheti a vadászati, illetõleg a halászati hatóságnál vadászati, illetve halászati (horgászati) korlátozás vagy tilalom elrendelését.
(2) A vadászható vad- és a halászható (horgászható) halfaj túlszaporodása esetén, illetve a nem õshonos, nem meghonosodott, a hazai állatvilágtól idegen állomány felszámolása érdekében, az igazgatóság a vadászati (halászati) hatóságnál az állomány szabályozását vagy felszámolását kezdeményezi.
13.§ (1) Ha természeti területen gazdasági tevékenység, így különösen a vadgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati tevékenység gyakorlásának módja a természet védelméhez fûzõdõ érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti, az igazgatóság a tevékenység korlátozását, megtiltását kezdeményezi.
(2) Vadászható állatfajnak nem nyilvánított, nem õshonos vadon élõ állatfaj betelepítéséhez, továbbá vadon élõ állatfaj visszatelepítéséhez a miniszter - a földmûvelésügyi miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.
(3) A vadászati hatóság az igazgatóság kezdeményezésére kötelezheti a vadászatra jogosultat a tájidegen vadon élõ állatfajok állományának vadászati módszerekkel történõ csökkentésére vagy felszámolására.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a nem õshonos élõ szervezetek betelepítéséhez vagy élõ szervezet visszatelepítéséhez - a földmûvelésügyi miniszter hozzájárulásával - a miniszter engedélye szükséges.
14.§ Tilos a nem õshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élõvizekbe való juttatása.

15.§ (1) Természeti területnek minõsül, ha a 4.§ d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) az erdõ, gyep, nádas, mûvelési ágú termõföld;
b) a mûvelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerõsen jóváhagyott bányászati mûszaki üzemi terv alapján nem áll bányamûvelés alatt;
c) a mezõ- és erdõgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó természeti területek jegyzékét a miniszter folyamatosan, de legkésõbb e törvény hatálybalépésétõl számított 2 éven belül a földmûvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben közzéteszi.

16.§ (1) A mezõ-, erdõ-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélõ módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.
(2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élõvilág maradandó károsodása, a védett élõ szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevõ csökkenése nélkül kell végezni.
(3) Erdõ telepítése - ha a termõhelyi adottságok lehetõvé teszik - elsõsorban õshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélõ módon történjék.
(4) Gyepgazdálkodás elsõsorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélõ használatával történhet.
(5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élõhelyek védelme érdekében - meg kell õrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélõ megoldásokat kell elõnyben részesíteni.
17.§ (1) A 8.§ (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelõen a vadon élõ szervezetek élõhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.
(2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élõhely típusára, jellemzõ vadon élõ szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.
(3) A termõföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezõgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élõhelyeket, valamint a mezõgazdasági termelés számára kedvezõtlen termõhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell õrizni.
(4) A növényvédõ szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a Minisztérium hozzájárulása szükséges.
(5) A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történõ felhasználása - külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélõ módon történhet.
(6) Természeti területen a természeti értékek és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében egyes növényvédõ szerek vagy a talaj termõképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának - külön jogszabály szerinti - korlátozását vagy megtiltását az igazgatóság kezdeményezheti.
18.§ (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élõhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(2) Az ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti.
(3) Természeti területen - a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élõhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igazgatóság hozzájárulásával [21.§ (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor.
(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élõhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élõ szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.